Mártírjaikra emlékeztek a Tisza partján

A Badalóban lévő Mártírok emlékművön 150 magyar és zsidó származású férfi neve szerepel, akik közül 88-an soha nem látták többé szeretett Tisza-parti településüket, miután elhurcolták őket a sztálini lágerekbe 1944 novemberében, de a hosszú szenvedés után hazatértek sem élhettek már teljes életet szeretteik körében a legtöbbek számára rokkantságot, testi és lelki leépülést,  özvegységet okozó tragédia után.

Erről emlékeztek meg 77 év után a mai utódok vasárnap Badalóban. A helyi református templomban tartott istentiszteletet követően a templom szomszédságában lévő Mártírok emlékparkban, az ott lévő emlékmű köré gyülekeztek a helyiek.

A Himnusz eléneklését követően Jakab Lajos, a KMKSZ Badalói Alapszervezetének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, és felidézte a kárpátaljai magyarság számára talán mindmáig legfájóbb eseményeket. Mint mondta, a múlt bűnét az utódok sem próbálták helyrehozni, hiszen sem a Szovjetunió idejében, sem az immáron 30 éves Ukrajna eddigi történelmében nem követték meg az áldozatokat, és nem történt meg a rehabilitációjuk. Ezt egyedül Magyarország nemzeti kormánya tette meg, amely ezen a téren is felelősségteljesen gondoskodik a határokon kívül rekedt nemzetrészekkel szemben. Elhangzott, az elmúlt 77 év alatt három nemzedék nőtt fel, akiknek szent kötelessége, hogy emlékezzenek a mártírokra, és ilyenkor egy főhajtással méltassák azokat az ősöket, akiknek egyetlen bűnük a magyarságuk és Istenbe való hitük volt.

Az itt lévők közül szinte mindenki gyászolja valamelyik felmenőjét, mint ahogy egész Kárpátalján sincs olyan magyar település, ahol az ott élők közül ne emlékeznének fájó szívvel a második világháborút lezáró szörnyű eseményekre, amelyekben 30 ezer férfi lelte halálát és még ennél is többen váltak özvegyekké és árvákká – mondta beszédében Fülöp Barna, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja. Éppen ezért nevezte a ma élők fontos kötelességének az emlékezést, hogy ez a szörnyűség soha ne ismétlődjön meg a történelemben.

Megemlékezett a mártírokról Szalai Imre, Badaló elöljárója is, Sápi Zsolt református lelkipásztor pedig egy rövid fohászt mondott az áldozatok emlékére.

A gróf Gvadányi József nevét viselő helyi gimnázium tanulói az alkalomhoz illő verseket és éneket adtak elő, majd a Szózatot énekelték el a megemlékezők. Az esemény végén koszorúkat és virágokat helyeztek el az emlékműnél.

(tamási)