J. D. Vance amerikai alelnök (Fotó: MTI/EPA/Mohamed Badra)
 / Közélet

Az Egyesült Államok nem feltétlenül siet NATO-szövetségesei segítségére, ha azok nem fektetnek be saját védelmükbe. Az amerikai alelnök egyetért a francia véleménnyel, mely szerint Európának katonailag függetlennek kell lennie.

Legalább egy európai politikus van, akinek J. D. Vance amerikai alelnök a rajongója: a második világháború utáni legendás francia vezető, Charles de Gaulle.

A brit UnHerd hír- és véleményportálnak adott interjúban az amerikai alelnök úgy fogalmazott, hogy De Gaulle — aki a második világháború alatt a francia ellenállást vezette a náci Németország ellen, majd 1958 és 1969 között Franciaország elnöke volt — helyesen látta Európa katonai függetlenségének kérdését.

De Gaulle szerette az Egyesült Államokat – mondta Vance –, de felismerte – ahogy én is –, hogy sem Európának, sem Amerikának nem érdeke, hogy Európa az Egyesült Államok állandó biztonsági vazallusa legyen.

Vance megjegyzései akkor hangzottak el, amikor Donald Trump elnök kormányzata ismételten bírálta az európai fővárosokat, amiért túlzottan támaszkodnak az amerikai katonai erőre saját védelmükben, miközben újra utalt arra, hogy az Egyesült Államok nem feltétlenül siet NATO-szövetségesei segítségére, ha azok nem fektetnek be saját védelmükbe. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szintén figyelmeztetett:

Az amerikai katonai jelenlét Európában nem örökkévaló.

Trump azt akarja, hogy a NATO-országok GDP-jük 5 százalékát fordítsák védelemre — ez jelentős emelés lenne a jelenlegi 2 százalékos célhoz képest, amelyet idén nyáron, a hágai csúcstalálkozón terveznek emelni.

„Nem gondolom, hogy Európa nagyobb függetlensége rossz lenne az Egyesült Államoknak – épp ellenkezőleg, ez jó nekünk. Ha visszatekintünk a történelemre, akkor – őszintén – a briteknek és a franciáknak igazuk volt abban a vitában, amit Eisenhowerrel folytattak a Szuezi-csatorna ügyében”

– mondta Vance, utalva az 1950-es évekre, amikor Dwight Eisenhower amerikai elnök rákényszerítette Londont és Párizst – még De Gaulle elnöksége előtt –, hogy vonják vissza katonai beavatkozásukat, amellyel vissza akarták szerezni a Szuezi-csatornát Egyiptomtól, mivel az kulcsfontosságú volt gazdasági és gyarmati érdekeik szempontjából.

Vance szerint

Nagy-Britannia, Franciaország és Lengyelország kivételével a legtöbb európai ország hadereje nem képes biztosítani az észszerű védelmüket.

Hozzátette: „A valóság nyers, de igaz, hogy Európa teljes biztonsági infrastruktúráját egész életemben az Egyesült Államok finanszírozta.”

De Gaulle, akinek gondolkodását a szuezi válság is formálta, gyakran figyelmeztetett arra, hogy Európának függetlenebbnek kell lennie az Egyesült Államoktól, és azon dolgozott, hogy a francia hadsereg autonómiát nyerjen, többek között nukleáris fegyverek és erős hadiipar fejlesztésével. Ez a szemlélet inspirálta azt a több évtizedes törekvést, amit a jelenlegi francia elnök, Emmanuel Macron ma stratégiai autonómiának nevez – írja a Politico.

Az amerikai alelnök — aki korábban élesen bírálta Európát a migráció és a szólásszabadság kapcsán — próbálta enyhíteni a kritikát, hangsúlyozva, hogy szereti Európát.

„Szeretem az európai embereket. Sokszor elmondtam már, hogy nem lehet elválasztani az amerikai kultúrát az európai kultúrától. Az Egyesült Államok a filozófiák, teológiák és persze az európai migrációs minták eredménye”

– mondta, azonban hozzátette:

„Az európai vezetők drámaian alulfinanszírozták a biztonságot, ennek pedig véget kell vetni.”

Végül élesen bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is, folytatva a kettejük közötti nyilatkozatháborút, amely a februári, feszült fehér házi találkozójukon kezdődött, amikor Vance tiszteletlennek nevezte Zelenszkijt.

A 60 Minutes című amerikai műsorban adott interjúban Zelenszkij azzal vádolta az alelnököt, hogy bizonyos értelemben igazolja Oroszország invázióját, és hogy elhiszi Moszkva dezinformációját.

Vance erre úgy reagált:

„Teljesen abszurd, hogy Zelenszkij azt állítja az amerikai kormányról – amely jelenleg életben tartja az ukrán államot és háborús erőfeszítéseket –, hogy mi valahogy az oroszok oldalán állnánk.”

- közölte a hirado.hu.


 

Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren  vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!

Hirdetés
Címlapról ajánljuk

Csapon végső búcsút vettek a háborúban elesett Szerhij Pireutól.

A megkezdett növényvédelmi munkákat folytatni kell, különös figyelemmel a gombás betegségekre és a kártevők elleni védekezésre, még termés hiányában is!

A csapásoknak halálos áldozataik is vannak, lakóházak rongálódtak meg, ipari, vasúti és kikötői infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk.

Ha Oroszország agressziót indítana a Suwalki-folyosó körzetében, elveszíthetné Kalinyingrádi területét.

Kárpátalján őrizetbe vették a katonai orvosi bizottság vezetőjét, aki pénzért hamis igazolásokat adott. Több mint 11 millió hrivnyát foglaltak le.

Ukrajna nem fogad el „lépcsőzetes” EU-tagságot – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter. Szerinte Kijev gyorsan halad az EU-csatlakozás felé.

A tavaly április 21-én elhunyt Ferenc pápa emlékére a Santa Maria Maggiore pápai bazilikában mutattak be misét.

Ebben a hónapban a TeSó blogon sorra vesszük és kicsit boncolgatjuk Jézus boldogmondásait (Mt 5, 3-12).

Egyelőre az újonnan felfedezett lelőhely nagyságát nem sikerült felmérni.

Az olasz külügyminiszter az orosz televízióban elhangzottakra utalva súlyosnak nevezte a Melonit ért sértéseket.