Kárpátinfo hetilap


Jelenlegi írásunkban a szója vetése körüli hasznos információkat fogjuk összefoglalni.
Jelenlegi írásunkban a szója vetése körüli hasznos információkat fogjuk összefoglalni.


Mint azt a cikksorozatunk előző részében is említettük, a szója sikeres termesztésének az egyik kulcsfontosságú agrotechnológiai művelete a vetés, amelyre nagy hangsúlyt kell fektetni a szója termesztése során. Jelenlegi írásunkban a szója vetése körüli hasznos információkat fogjuk összefoglalni.

Vetés

A szója vetésének egyik fő előfeltétele, hogy jó minőségű talajelőkészítés és kiváló magágy készüljön, mert csak így biztosítható a szakszerű vetés. A talajelőkészítés alkalmával ajánlatos a vízmegőrző technikák alkalmazása. A talajnedvesség megőrzésének fontossága, már a kelés idején is megmutatkozik, ugyanis a szója akkor kezd el csírázni, ha a mag nedvességtartalma eléri tömegének az 50 %-át. 

A talajnedvesség mellett a csírázáshoz megfelelő hőmérsékletre is szükség van. A szója vetését általában a kukorica vetésidejének második felére: április közepétől, május közepéig időzíthetjük, amikor is már a talaj hőmérséklete tartósan eléri a 8 °C-ot, vagy az ennél magasabb hőmérsékletet. Mivel a szója esetében egy melegigényes növényről beszélünk, ezért a túl korai vetéseket kerülni kell, mivel a túl korai vetés esetén (amikor a feltételek még nem adottak) vontatott kelésre kell számítani, ami által az állomány hiányos, egyenlőtlen fejlettségű lesz. A késői vetésnek is megvannak a maga buktatói, ugyanis azzal a szója biztonságos beérését kockáztatjuk. A talajhőmérséklet és a kelési idő közötti összefüggést az alábbi táblázattal ismertetnénk:

A táblázatban a talajhőmérséklet és a kelési idő közötti összefüggést ismertetjük
A táblázatban a talajhőmérséklet és a kelési idő közötti összefüggést ismertetjük

Több évtizedes gyakorlati tapasztalatok azt igazolják, hogy érdemesebb a megfelelő talajhőmérsékletet megvárni, mintsem a „naptár alapján” vetni.

A sortávolságra vonatozóan sincs általános szabály, ám a Kárpát-medencében termesztett szójafajták biológiai igényének és a sorközművelés lehetőségének fenntartására legcélszerűbb a 45-50 cm-es sortávolságú vetés. Ezt támasztják alá az elmúlt években elvégzett kísérletek eredményei is, ahol is a 24–45–70 cm sortávolságú vetések terméseredményeit összehasonlítva (a legtöbb fajta esetében) a 45 cm-es sortávolság eredménye leginkább meghaladta a másik kettőét.

A tőtávolság 4–5 cm. A szűkített kapás sortávolság a későbbiekben lehetőséget nyújt a mechanikai gyomirtásra, sorközművelő kultivátorozásra is. A vetés mélységének meghatározása és egyenletesen tartása is igen fontos: 3–5 cm közötti legyen, a túl sekélyre, de a túl mélyre történő vetés is hiányos, egyenlőtlen kelést, a későbbiekben kiegyenlítetlen állományt eredményezhet. A szója esetében fajtától, termőhelytől, sortávolságtól és egyéb körülményektől függően, az ideális termőtő hektáronként 300-550 ezer. Ezt a kívánalmat általában a 60-120 kg/ha-os vetőmagnormával teljesítjük. A vetendő magmennyiség megállapításánál célszerű figyelembe venni a nemesítői ajánlásokat.

Nagyon fontos ismételten felhívni a gazdálkodók figyelmét (cikksorozatunk előző részében részletesen ismertettük), hogy ha a szója olyan területre kerül, ahol előzőleg még nem történt vetése, mindenképpen oltanunk kell vagy a talajt, vagy a vetőmagot, ugyanis vidékünk talajaiban a Rhizobium japonicum baktérium természetes körülmények között nem, vagy nem kellő mennyiségben található meg!

Az előzőekben említett sortávolságok közül a szűkített kapás (45–50 cm) a legelterjedtebb, cukorrépavető géppel, a szójavetőmag méretének megfelelő vetőtárcsa (3,5–4,5 mm furatátmérő) alkalmazásával szemenként tudunk vetni. Ha a technikai feltételek nem teszik lehetővé, a hagyományos (70–76 cm) kapás sortávolságra is elvethető a szója. Manapság viszont a vetéstechnika rohamos fejlődésével már a legújabb fejlesztések eredményeként léteznek olyan szemenként vető gépek, melyeknél a sortávolság szabadon választható, így a szója vetésén túl más kapás kultúrák (pl. kukorica, napraforgó) is vethető. A vetési pontosság, a tőtávolság, valamint a tőszám még pontosabb betartása érdekében a vetőszerkezet hagyományos, mechanikus meghajtása helyett elektromos meghajtású gépeket is lehet találni a vetőgéppiacon.

A vetésre a gyakorlatban pontosan beállítható pneumatikus vetőgépek, illetve dupla vagy tripla gabona sortávolság esetén gabona sorvetőgépeket használnak, amelyek megfelelnek az alábbi elvárásoknak: mint az egyenletes magelosztás, azonos vetésmélység, az elvetett mag egyenletes takarása.

(Cikksorozatunkat folytatjuk.)

Nagy Éva, 
az „Egán Ede” KGK” J. A. falugazdásza, a Pro Agricultura Carpatika Megyei J. A. munkatársa
 


 


Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek