Kárpátinfo hetilap


Megosztás
Szőlő ültetése, pótlása a tavaszi időszakban
Szőlő ültetése, pótlása a tavaszi időszakban


Szőlő telepítésére, tőkék pótlására a szőlő nyugalmi időszakában van lehetőségünk. Ez az időszak novembertől körülbelül május végéig tart. A telepítés kezdete a lombok lehullása után, a hajtások beérése, fásulása után indul és egészen a nagyobb fagyok beálltáig tart. Az utóbbi évek enyhe telei közben gyakorlatilag télen is lehet szőlőt ültetni. Tavasszal pedig a telepítési időszak egészen addig tart, amíg a szaporító anyag meg nem indul.

Nézzük a most aktuális tavaszi telepítést egy kicsit részletesebben. A szőlő fő szaporító anyaga a gyökeres szőlő oltvány, vidékünkön nemes szőlő csak oltott formában biztosít hosszú távú és kielégítő termés mennyiséget. Az oltott szőlő vesszőket az oltvány iskolákból még az ősz folyamán kitermelték és remélhetőleg szakszerűen tárolták. Az egyik legnagyobb probléma a tárolás során a gyökérzet és az oltványok kiszáradása, de igaz ez a saját gyökerén szaporított dugványokra is. A kitermelés során a szőlőtövek gyökérzetének egy jelentős részét elveszítik. Nem tudnak további vizet felvenni az elpárolgott nedvesség pótlására. 

Ezért nagyon fontos a szakszerű tárolás, hogy a gyökérzet ne száradjon ki. A párolgás megakadályozására a tövek felső részét olvasztott parafinba mártják, amely megakadályozza a nedvesség vesztését, továbbá véd a kora tavaszi erős napsütéstől is. Ezt a parafin réteget az induló szőlőtövek rügyei gond nélkül áttörik fakadáskor. Az oltványok tárolásánál nagyon fontos a tárolási hőmérséklet, főként igaz ez késő tavaszi ültetésnél, amennyiben a töveken már megindult a rügyfakadás ültetés előtt, csökken a foganási arány. Ez a nem kívánt állapot megelőzhető, ha a töveket hűtő tárolóban tartjuk egészen az ültetésig. Az ültetési idő kitolására másik lehetőség a konténeres szőlőtövet ültetése. Ezzel a módszerrel gyakorlatilag a teljes vegetációs időszakban tudunk telepíteni, ebben az esetben a töveket vagy levágott flakonba, kisebb vödrökben vagy műanyag zsákokban neveljük egészen az ültetésig és már kihajtott állapotban ültetjük a helyükre. 

Szőlő oltványok vagy dugványok készítése tavasszal. A szőlő szaporításának legelterjedtebb módszere a kézben fásoltás. Ezzel a módszerrel lehet a legtöbb oltványt előállítani legnagyobb foganási aránnyal. A szőlő kézben oltási időszaka február közepétől március végéig tart, ezután következik az oltványok hajtatása es edzése. A szőlő szaporításának másik módszere a sima gyökerű nem oltott vesszők gyökereztetése. Egyes újabb nemesítésű fajták nem érzékenyek a filoxéra kártételére, mivel a keresztezés során valamilyen vad szőlő fajta is található a szülők között. Ez azonban nem általános, mindig olvassuk el a fajta leírását, amely általában tartalmazza, hogy a fajta érzékeny-e a filoxérára. A másik eset, amikor nem kell oltanunk, ha a talaj, ahová ültetünk, teljesen homokos, mint Magyarország alföldi részén, ahol nincs szükség vad alanyok használatára. Amennyiben ezek a feltételek adottak, gyökereztethetünk magunk is szőlő töveket szabad gyökérrel. Elsőnek szedjük meg a szaporítani kívánt vesszőket. A vesszőket vágjuk minimum két ízköz hosszúra. Az alsó rügy alatt 0.5 mm-rel vágjuk el a vesszőt. Az alsó rügyet vágjuk ki (vakítsuk) éles késel, ezt követően a vesszők alsó részén körülbelül 1.5 cm hosszan készítsünk 4-5 darab, 2-3 mm mély vágást a vesszők hosszanti irányában. Erre legalkalmasabb egy éles szike használata. Ezeken a vágásokon sokkal intenzívebben képződnek majd gyökerek. Az így előkészített vesszőket ezután hajtatjuk. A simán földbe dugványozott hajtatás nélküli vesszők kihajtási aránya sokkal alacsonyabb, mint a hajtatott változaté. A hajtatni kívánt vesszők mennyiségétől függően, helyezzük azokat kis üvegbe vagy kiesebb-nagyobb vödrökbe. Jól bevált módszer az üveg aljára vatta helyezése, amelyet folyamatosan nedvesen tartunk. Nem jó, ha a vesszők alja folyamatosan vízben áll, de az sem jó, ha kiszárad. A hajtatási hőmérséklet megegyezik az oltott vesszők hajtatási hőmérsékletével. A vesszőknek biztosítsunk 26-28 0C-ot. Ha oltványokat hajtatunk, a kallusz képződés beindítása végett a hajtatás első napjaiban 6-6 órán keresztül emeljük a hőmérsékletet 30-32 0C-ra, ezzel beindítjuk a kalluszképződést, amely rendkívül fontos az oltványok forradásához. A levegő relatív páratartalma legyen továbbá 85-90 %-os. Ha a helyiségben száraz a levegő, a páratartalom növelésére locsoljuk (permetezzük) vízzel a ládák oldalát vagy a fűtőtesteket. A kallusz megjelenése és a rügyek pattanása után, mikor a kis hajtások már 0.5-1 cm hosszúak, csökkentsük a hőmérsékletet 22 0C-ra. Gondoskodni kell továbbá a helyiség szellőzéséről is, mivel a hajtóban könnyen felmegy a co2 tartalom, gátolva a kihajtást. A hajtatás után a vesszőket, oltványokat edzeni kell, majd iskolázni. Az iskolában előnevelt egyéves csemetéket tudjuk majd telepíteni a következő telepítési időszakban.

Mi kerüljön a telepítő gödörbe? Nagyobb telepítések során nem sok mindent kell az ültető gödörbe raknunk. Ajánlott ugyanis a terület teljes egészén elvégezni a tápanyagföltöltést és a talajfertőtlenítést is, nem csak gödrönként. Tőke hiányok megszüntetése során viszont, mikor csak egy-két tövet ültetünk, tegyünk a telepítő gödörbe trágyát. Ügyeljünk azonban arra, hogy a gyökér ne érintkezzen közvetlenül a trágyával, legyen közte egy földréteg is. Az egyik legfontosabb azonban tavaszi ültetés során a megfelelő vízmennyiség biztosítása. A vesszők gyökerét ültetés előtt, érdemes 24 órára vízbe áztatni. Ültetés után közvetlenül a gödör méretétől függően minden tövet öntözzünk be 6-10 liter vízzel. A későbbi öntözés gyakorisága nagyban függ az időjárástól, meleg száraz tavasz esetén többet kell öntözni. Nem érdemes azonban minden nap kis mennyiségű vizet juttatni a növényünknek, mert ezáltal a gyökérzóna tömörödik, levegőtlenné válik. Érdemesebb rítkában nagyobb mennyiséget kijuttatni. Jól bevált módszer, főként pótlások nevelésére az úgynevezett nevelő hengerek alkalmazása. Ezeket a főként műanyagból készülő hengereket a telepítéskor közvetlenül a tövekre helyezik. A hengerek kihelyezésének főbb előnyei: UV-stabilitás, vadak rágása elleni védelem, gyomirtó elleni védelem, növekedési erély fokozása. A legtöbb henger típus több alkalommal is felhasználható.

A tavaszi hiányok pótlására még közel 2 hónap áll rendelkezésre. Igyekezzünk a jó időt kihasználva ezt a munkát mihamarabb elvégezni, hogy megszüntessük a tőkék hiányát, hiszen ez komoly gazdasági kiesést is okoz.

Varga István falugazdász,
a Pro Agricultura Carpatika megbizásából


 


Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek