Virágvasárnapi kiskörzeti csendesdélután - Istennél semmi sem lehetetlen

A Kárpátaljai Református Egyház virágvasárnap immáron hagyományosan kiskörzeti csendesdélutánokat szervez, hogy egy adott közösség együtt „vonuljon ki” Jézus fogadására, együtt dicsérje az Úr Jézus Krisztust énekkel, együtt figyeljen az ő szavára és együtt könyörögjön hozzá! 

A nagyberegi református templomban Tóth László lelkész köszöntötte a kiskörzet gyülekezeteiből érkezőket. Áhítatában felelevenítette, mi történt Jézus Jeruzsálembe való bevonulásakor, pálmaágakat lengetve hogyan örvendezett a tömeg, amelyik otthagyott mindent, hogy üdvözölhesse a szamárcsikón érkező királyt. Azért imádkozott, hogy a most templomokba „kivonuló sokaság” számára ne szóljon az ige hiába, mert szükségünk van Jézusra, s tudjuk mondani mi is: „Hozsánna! Áldott, aki az Úr nevében jön, az Izráel Királya!” (Jn 12, 13).

Iván Gusztáv lelkész igehirdetését az Ezékiel 37, 1–14-re építve arról a Lélekről szólt, aki mindenkor felfrissít, megelevenít. Az igehirdető bibliai példákon mutatta be, hogy a történelem folyamán sokszor volt, hogy ellankadt, megfáradt, elesett az ember, de jött a különleges parancs: én lelket adok belétek, hogy új életre keljetek. Az ezékieli igeszakasz is bizonyítja, hogy Istennél semmi sem lehetetlen, az ő hatalma a képzeleten túl terjed. Ő akkor is szeretettel vesz körül, ha népe hűtlen lesz. 

Isten népének sohasem volt könnyű, s nekünk sem az. De komolyan kell vennünk, hogy az Úr nem hagy el, elkészíti a megoldást, s csodákat élhetünk meg ma is. Ma is fogytán van a teherhordók ereje, a hívő ember is elfárad, nekünk is szükségünk van a Szentlélek megelevenítő tüzére, hogy felmelegítsen és magával ragadjon. Meg kell újulnunk és belekapaszkodnunk Istenbe, hinni tiszta szívvel, hogy előtte semmi sem lehetetlen, és reményteljes jövőt készít számunkra, mondta az igehirdető. Jézus a mi reménységünk, aki a keresztfán elvette bűneinket, megváltott, hogy örök életünk legyen. 

Isten megtartó szeretetéről tett bizonyságot Simon Sándor, a nagyberegi gyülekezet gondnoka, aki egy súlyos baleset – szigetelés közben beszakadt alatta a templom mennyezete s lezuhant – okozta bénultságból épülhetett fel az Úr kegyelméből. A bizonyságtévő elmondta, hogyan tudta használni Isten őt a betegágyán is, hogyan élte meg a baleset után kapott igét: „Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz” (2Kor 12, 9).

Az alkalmon – mely közös imával és szeretetvendégséggel ért véget – a Nagyberegi Református Líceum Maranatha ifjúsági-dicsőítő együttese szolgált, az ő vezetésükkel hangzottak a közös énekek is. 

Marton Erzsébet