Gyakran halljuk azt a véleményt, hogy a lakóházak olyanok, mint a bennük élő emberek. És ebben sok igazság van, mert a háznak is van homlokzata, arca, lábazata, eleje és hátulja, de annyi bizonyos, hogy a ház szeme az ablak, amelyen keresztül a benne lakók kilátnak, és amelyen az arra sétálók beláthatnak a lakásba. Nem véletlen tehát, hogy a történelem nagy hölgyszemélyiségei – Kleopátrától Dianáig – büszkék voltak a szép szemeikre, és nagy gondot fordítottak azok gondozására, még szebbé varázsolására.
Kora ősszel érdemes újrakezdeni
Lakóházaink (és középületeink) ablakait az év minden szakában díszíthetjük élő növényekkel, mégpedig nem csupán a nyári, de az őszi és a téli hónapokra is. Erre annál is inkább igény mutatkozik, mert ezzel nemcsak a lakóházat, hanem környezetünk, az utca, a város vagy falu képét is vidámítjuk. Aki virágokkal venné körül magát, nemcsak nyáron, hanem télen is kedvére válogathat a szebbnél szebb, fagytűrő növények körül. Ezt pedig idejében, kora ősszel kell megkezdeni!
Túl a muskátlin
Nálunk a leggyakoribb virág a balkon- vagy ablakládákban a piros, ritkábban a fehér, lila vagy tarka virágú álló vagy csüngő muskátli, amelyet gyakran egészítenek ki gazdagon virágzó petúniával, lobéliával. Ezek azonban fagyérzékeny növények, amelyeket fagymentes helyen kell tavaszik tárolni. Mivel azonban a következő években kevesebb és hitványabb virágokat fejlesztenek, ezért ma már többnyire dugványról szaporított, fiatal töveket ültetnek az ablakládákba.
Árvácska, erika vagy akár káposzta
Az ablak- és erkélyládák téli benépesítésére legalkalmasabb az árvácska, amely a fagyokig nyitja virágait, áttelel, és kora tavasztól júniusig ontja a különböző színű és nagyságú virágait. Különösen az apró virágokat fejlesztő fajták tűnnek ki azzal, hogy bőségesen virágoznak. A növénynemesítők jóvoltából a virágok színe, alakja, a bokrocska formája és mérete ma már szinte megszámlálhatatlan.
Nagyon szép téli virágdíszt nyújtanak az ablak- vagy erkélyládákba ültetett erikák (Erica carnea), melyeknek a piros, rózsaszínű vagy fehér virágai egész télen diszítenek. Ezeket azonban csak esővízzel ajánlatos öntözni, mert mészérzékeny lévén a csapvízzel öntözve gyorsan barnulnak és idő előtt elpusztulnak. Az erikához hasonló csarab vagy hanga (Calluna vulgaris) fiatal, gyökeres palántái fokozottan díszítő értékűek, de a csapvízre még érzékenyebbek. Sajnálatos a korábban igen kedvelt százszorszépet és az áttelelő nefelejcset kevesen ültetik. Egyre kedveltebb azonban a ládákba vagy cserepekbe ültetett díszkáposzta, amely igen változatos színű fejeket fejleszt, ezek emberi fogyasztásra is alkalmasak.
Tarka borostyán
Árnyékos, sötétebb helyekre érdemes ősszel gyökeres borostyánhajtásokat dugványozni, ezek nem virágoznak ugyan, de zöld vagy tarka levelű hajtásaikkal igen kellemes látványt nyújtanak, mert a fényigényük igen csekély.
Színes levelek és tarka bogyók
Az őszi virágládák benépesítéséhez sok segítséget adnak a túrázások, amelyek alkalmával gyűjthetünk színes levelű és bogyós hajtásokat (pl. vadrózsa, piros tűztövis, fehér fagyöngy, sárga fakín, berkenye stb.). Levághatunk néhány szép, színes som- vagy fűzvesszőt, csavarosmogyoró-vesszőt, amelyek ugyancsak alkalmasak a virágládák benépesítésére.
Puszpáng, mahónia, holdviola
A saját kertünk is gazdagíthatja a téli virágládákat a puszpáng (Buxus sempervirens), a magyal (Ilex aquifolium), a mahónia (Mahonia aquifolium), a tiszafa (Taxus baccata) és a különböző fenyők hajtásaival. Érdemes volna felújítani a régebben széles körben nevelt júdáspénz (holdviola) termelését, mert ennek a virágos hajtásain levő gyöngyház fényű termései is igen szépek a téli virágládákban.
Bodnár István kertészmérnök
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
