Svédország nem akar ismét a legtöbb menekültet befogadó országok egyike lenni, mint az a 2015-ös migrációs válság idején történt – közölte hétfőn Magdalena Andersson svéd miniszterelnök Berlinben, ahol Olaf Scholz német kancellárral találkozott. A két politikus a többi között az ukrajnai menekültek helyzetét vitatta meg.
Magdalena Andersson svéd miniszterelnök úgy fogalmazott, „a 2015-ös helyzet nem ismétlődhet meg. Svédország akkor az unióban tartózkodó menekültek több mint tizenkét százalékát fogadta be, ezt a teljesítményt nem lehet megismételni, de Svédország természetesen a megoldás része lesz” – írta a Münchner Merkur online kiadására hivatkozva a Hirado.
Mindkét politikus meglehetősen óvatosan nyilatkozott az ukrajnai menekültek elosztása körüli uniós vitáról.
Scholz közölte, az EU tagállamai megállapodásra jutottak a Lengyelország és Németország által közösen kezdeményezett kérdés érdemi részét illetően.
A német kancellár hangsúlyozta, hogy Németország is – mint mindig – kész a menekültek befogadására. Mindemellett az uniós szinten elfogadott szolidaritás szellemében „más országoknak is be kell fogadniuk a menekültek egy részét.”
Scholz kancellár a megbeszélésen segítséget ígért Svédországnak egy esetleges orosz támadás esetén, kiemelve, hogy az Európai Unió segítségnyújtási kötelezettségeit nagyon komolyan veszik, és szükség esetén számíthatnak rájuk. A német kancellár megismételte azt is, hogy Oroszországot fel kell szólítani az ukrajnai háború befejezésére és csapatainak kivonására, ugyanakkor világossá kell tenni, hogy az Európai Unió elleni támadásra nem kerülhet sor, „mert erősek vagyunk”.
Andersson azt hangsúlyozta, hogy az Ukrajna elleni támadás nemcsak Ukrajna, hanem az európai biztonsági struktúra ellen is irányult. Svédországgal kapcsolatban kiemelte, országa „már nem igazán semleges”, csupán „nem része egy katonai szövetségnek”.
A svéd kormányfő hozzátette, „ugyanakkor látjuk, hogy
Európában megváltozott a biztonsági helyzet”, ezért Svédországban új tárgyalások folynak a NATO-csatlakozásról.
Úgy fogalmazott, „attól függően, hogy ez a vita hogyan végződik, meglátjuk, mi lesz a legjobb út Svédország számára”.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
