Német és kurd régészek egy csoportja egy 3400 éves, Mittani Birodalom korából származó várost tárt fel, amely az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyikéből, a Tigris folyóból bukkant fel. A település korábban a Moszuli tározó építésével került víz alá, de azóta újra a rendkívüli szárazság okozta alacsonyabb vízállás miatt vált újra láthatóvá.
A mai Kemunéban, Irak kurdisztáni régiójában található városnak van egy palotája és számos nagy épülete, amelyek egykor Zakhiku ősi városaihoz tartozhattak: a Mittani Birodalom fontos központja Krisztus előtt 1550 és 1350 között virágzott - írja az Origo.
Az ókori mezopotámiai államalakulat Krisztus előtt a 15. században szerveződött meg, a Krisztus előtt 14. században élte fénykorát, míg a Krisztus előtt 13. században pedig szétesett területeit hajdani vazllusa, a középszír birodalom kebelezte be.
Virágkorában kiterjedt szövetségi kapcsolatokat ápolt az egyiptomi újbirodalommal.
Szakemberek szerint Irakot komolyan érinti az éghajlatváltozás, ami gyakran hónapokig tartó rendkívüli szárazságot eredményez. Mindez komoly nehézségeket okoz a mezőgazdasági ágazatban, és a Moszuli tározóból nagy mennyiségű víz elvezetésére volt szükség a mezőgazdasági termelők termésének támogatására.
Az alacsonyabb vízállás pedig lehetővé tette a bronzkori város újbóli megjelenését, amelyet eddig soha nem vizsgáltak a régészek.
A szakemberek rövid időn belül feltérképezték a város nagy területeit és dokumentálták a palotát, illetve több nagy épületet, egy erődfalat, tornyokat, többszintes raktárépületeket és egy ipari komplexumot. Különösen érdekesnek számít öt kerámiaedény felfedezése, amelyek több mint 100 ékírásos táblát tartalmaztak, amelyek a közép-asszír időszakból származnak.
Néhány agyagtábla még az eredeti agyagborítékban van.
A kutatók most remélik, hogy ez a felfedezés fontos információkkal szolgálhat majd a Mittani-korszak városának végéről és az asszír uralom kezdetéről a régióban.
Közel áll a csodához, hogy az égetetlen agyagból készült ékírásos táblák ennyi évtizedet túléltek a víz alatt – mondta Dr. Peter Pfälzner, a Tübingeni Egyetem kutatója a HeritageDaily online tudományos portálnak.
Hozzátette: annak érdekében, hogy a tározó felszálló vize ne rongálja meg a fontos helyet, a feltárt épületeket a Gerda Henkel Alapítvány által finanszírozott kiterjedt természetvédelmi projekt részeként egy szorosan illeszkedő műanyag fóliával borították le és kavicsfeltöltés alá temették el.
Jól tették: a terület most ismét teljesen víz alá került.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
