A vikingeket nem igazán nevezhetjük „egységes jelenségeknek" az ókori Skandináviában. Részei voltak ugyanis egy olyan, összetett rendszernek, amely Európában a kora középkorig létezett. A független portyázók végül a királyi hatalom növekedésével vagy csatlakoztak az új hatalomhoz, vagy úgymond perifériákra költöztek. Ám a nyomukat otthagyták mindenhol.
Az utolsó vikingek még a 17. század végén hajóztak végig a szibériai folyókon és portyáztak Oroszország távoli területein. A Russian History tudományos folyóiratban megjelent új tanulmány szerint azonban a viking razziák nyomai még mindig láthatók a mai Oroszország gazdasági, és részben a politikai fejlődésében - írja az Origo.
A viking hadvezérek portyázása előnyös volt a helyi gazdaságok számára
– mondta Jukka Korpela, a Kelet-Finnországi Egyetem professzora a HistoryDaily online tudományos portálnak. – Ez a rendszer azonban beépült a keleti fejedelmi hatalmak struktúrájába, mert az európai szuverén birodalmak és jogi szerkezetük Keleten nem valósult meg.
Hozzátette: Moszkva hatalmának megerősödésével a 15. század végét követően a portyázás „kultúrája" fokozatosan indult hanyatlásnak Oroszország nyugati és középső területein. Keleten azonban a közép-ázsiai klántársadalmak gazdasága a Volga, a Kaukázus és a Kaszpi-tenger térségében túl erős volt ahhoz, hogy Moszkva ellenőrzése és reformjai alá kerüljenek.
A független "hadurak" itt tovább folytathatták a gazdaságilag előnyös portyáikat, amelyek úgymond a helyi gazdaság részét képezték, és bizonyos szempontból a helyi társadalmaknak is előnyösek voltak.
A portyázások akkor estek vissza, amikor a viking vezetők csatlakoztak a növekvő fejedelmi hatalomhoz.
A skandináv országokban a viking korszak a 12. században ért véget, amikor a királyi hatalmak már képesek voltak leigázni, esetenként alkalmazni a viking vezetőket. A Balti-tenger keleti részein és Oroszország folyói mentén azonban más volt a helyzet. A viking kultúra a 800-as években érkezett a térségbe, de csak későn alakult ki a fejedelmi hatalom.
A rablógazdaság és a viking típusú portyázás egészen a késő középkorig folytatódott.
A most publikált kutatás szerint a fejedelmi hatalom és a független portyázók közötti különbség nem mindig volt egyértelmű. A novgorodi krónika például hivatalosan is beszámol Jurij Danilovics nagyfejedelemről, akit a nyugati történetírás Moszkva egyik alapítójának tart. Egy 1325-ös bejegyzésben azonban portyázónak nevezik.
A 14. és 15. század fordulója tehát a portyázó társadalom megosztottságának kezdetét jelenthette, amely helyenként a 19. századig folytatódott.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
