Az, hogy az emberek pontosan hogyan és mikor telepedtek le Észak-Amerikában, igencsak lenyűgöző téma a szakértők számára. Most azonban több száz éves dokumentumok új elemzése rávilágított a régóta vitatott „idővonal" néhány, eddig kevésbé ismert részletére. Talán az európaiak már Kolumbusz felfedezése előtt ismerték Amerikát?
Egy milánói szerzetes által írt, 1345 körül kelt dokumentumban a szakemberek egy hivatkozást találtak Észak-Amerika Atlanti-óceáni partvidékére - írja az Origo.
Mindez azt sugallja a kutatók számára, hogy az itáliai tengerészek már talán 150 évvel azelőtt tudtak a kontinens létezéséről,
hogy Kolumbusz Kristóf elindult volna azt felfedezni.
A Cronica Universalis című, latin nyelvű művet Galvaneus Flamma írta, de soha nem publikálták.
A kötetben a szerzetes megpróbálja részletezni az egész világ történetét, a teremtéstől egészen a 14. századig.
Tanúi vagyunk az első utalásnak, ami az amerikai kontinensre vonatkozik a Földközi-tenger térségében, bár még nagyon kezdetleges formában – mondta Paolo Chiesa, a Milánói Egyetem Irodalomtudományi, Filológiai és Nyelvészeti Tanszékének professzora a ScienceAlert online tudományos portálnak.
Galvaneus a Grönlandtól nyugatra fekvő Marckalada nevű földről ír, amely jól illeszkedik a több izlandi forrás által is említett Markland régióhoz. Valószínűleg a mai Kanada keleti részén található Új-Fundland és Labrador tartományra utal.
A Marckaladáról szóló rész kivételes a maga földrajzi eredetében – írja Paolo Chiesa a Terrae Incognitae tudományos szaklapban publikált tanulmányban.
– A Galvaneus által leírt Marckalada „fákban gazdag" és állatok élnek ott.
Ez ellentétben áll más északi területek korabeli leírásával, mint például Grönlandról, amit „sivárnak és terméketlennek" minősítették, annak ellenére, hogy nincs konkrét bizonyíték arra, hogy olasz tengerészek oda merészkedtek volna.
Maga Kolumbusz Kristóf is Genovában született és nem elképzelhetetlen, hogy a kikötőbe látogató tengerészektől hallott egy észak-amerikai földről szóló történetet.
A településről ugyanis köztudott volt, hogy jó kapcsolatokkal rendelkezik az északi régiók felé, és ezt a Galvaneus idején rajzolt térképek fejlett földrajza is mutatja, illetve alátámasztja azt az elképzelést, hogy a szerzetesnek valóban volt fogalma arról, amiről írt.
Chiesa szerint ezek a pletykák azonban túl homályosak lehettek akkoriban ahhoz, hogy következetességgel használják őket a térképészeti vagy tudományos ábrázolásokban.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
