Nem most kezdődött a Jeges-tenger melegedése
 / Mozaik

Az eddig véltnél évtizedekkel korábban, már a 20. század elején melegedni kezdett a Jeges-tenger egy kutatás szerint. A melegedést az Atlanti-óceánból a törékeny sarkvidéki ökoszisztémába befolyó melegebb víz okozta.

A tengeri mikroorganizmusokban lévő kémiai jelek elemzése nyomán a tudósok arra jutottak, hogy a Jeges-tenger gyors melegedésbe kezdett a múlt század elején, amikor melegebb és sósabb víz áramlott be az Atlanti-óceánból - ez a folyamat az úgynevezett atlantifikáció - írja az Origo.

Ez a változás valószínűleg megelőzte a modern eszközökkel dokumentált melegedést.

1900 óta az óceán hőmérséklete mintegy 2 Celsius-fokkal emelkedett, miközben a tengerjég folyamatosan visszahúzódott, a sótartalom növekedett - olvasható a PhsOrg tudományos-ismeretterjesztő portálon.

A Science Advances című tudományos lapban bemutatott jelentés az első, mely történelmileg tekint vissza a Jeges-tenger atlantifikációjára és amely bemutatja, hogy a Jeges-tenger és az Atlanti-óceán északi része közötti kapcsolat jóval erősebb a korábban véltnél. Ez a kapcsolat képes formálni a sarkvidéki klíma változékonyságát, amelynek fontos hatása van a tengerjég visszahúzódására, a globális vízszint emelkedésére és a sarki jégtakaró olvadására.

A klímaváltozás következtében a világ összes óceánja melegszik, a Jeges-tenger azonban mindegyiknél gyorsabban, nagyjából a globális átlagnál kétszer nagyobb mértékben - mondta a tanulmány vezető szerzője, Francesco Muschitiello, a Cambridge Egyetem kutatója. Az atlantifikáció a Jeges-tenger melegedésének egyik fő oka, a folyamatot megfigyelni képes eszközök, például a műholdak adatai csak 40 évre nyúlnak vissza.

A tudósok az óceáni üledékből származó geokémiai és ökológiai adatok segítségével rekonstruálták a vízoszlop tulajdonságainak az elmúlt 800 évben történt változását. Különböző módszerek kombinálásával érték el az üledék pontos kormeghatározását és keresték az atlantifikáció jeleit, például a hőmérséklet és a sótartalom változását.

A 800 éves időtartam vizsgálata során ezek az értékek nagyjából állandónak mutatkoztak, a 20. század elején azonban hirtelen változás következett be Tesi Tommaso társszerző, a bolognai sarkvidékkutató intézet szakembere szerint. A kutatók szerint eredményeik az éghajlati modellek lehetséges hibájára is rávilágítanak, mivel azok nem tárják fel ezt a korai, múlt század eleji atlantifikációt.

A Jeges-tenger melegedése hatására olvadni kezd a sarkvidéki térség jege, ami hatással van a globális tengerszintre.

A jég olvadása miatt az óceán nagyobb felületen van kitéve a napnak, hőt bocsát ki és megemeli a levegő hőmérsékletét. Az Északi-sarkvidék további melegedésével megolvad a permafroszt, az állandóan fagyott talaj, amely nagy mennyiségben metánt, a szén-dioxidnál jóval károsabb üvegházhatású gázt tárol.

Forrás

Hirdetés
Címlapról ajánljuk
Harry sussexi herceg, III. Károly brit király másodszülött fia (Fotó: MTI/EPA/Neil Hall)

Harry sussexi herceg csütörtök reggel előre be nem jelentett látogatásra Kijevbe érkezett.

Gyász Kárpátalján: elesett a tereszvai családapa

Több mint egy év után érkezett a tragikus hír: elesett Rudák Vaszil tereszvai katona.

A 36 éves Mica Vaszil 2024. április 13-án vesztette életét a donyecki területen.

A 36 éves Mica Vaszil 2024. április 13-án vesztette életét a donyecki területen.

Polgári létesítmény tüzét oltják Kijevben egy orosz rakéta- és dróntámadás után, 2026. április 16-án. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

A légvédelem az ország északi, déli és keleti régióiban 139 drónt hatástalanított, viszont 9 helyszínen 11 drón célba talált.

Ketten meghaltak a Dnyiprót ért orosz dróntámadásban.Fotó: Oleksandr Hanzha/Telegram

A sebesültek között két gyermek is van.

 Ukrán dróntámadás. Illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio

Csapást mértek az ukrán erők az orosz fekete-tengeri flotta Sztrileckij nevű hadihajóforgalom-irányító pontjára.

Csapon elbúcsúztak a harcokban elesett 35 éves Szerhij Pireutól. Fotó: Csapi Városi Tanács

Csapon végső búcsút vettek a háborúban elesett Szerhij Pireutól.

A földtani képződmény Törökország keleti részén. Fotó: NoahsArkScans.com / SWNS / Northfoto

Törökországban, az Ararát-hegy lábánál egy különös kőzetképződmény lapul a hegyoldalban, amely pontosan akkora, mint a Bibliában leírt Noé bárkája.