Jól ismerjük „cukormámor” érzését, amely egy édes finomság elfogyasztását követi, amely kitűnő példája az ételek hangulatra gyakorolt potenciálisan pozitív hatásainak. Az étel másik oldalán pedig ott van az „éhségérzet”, az a jelenség, amikor az éhség düh vagy ingerlékenység formájában nyilvánul meg. Mindez jól szemlélteti, hogy az, amit eszünk vagy nem eszünk, negatív érzelmeket is kiválthat.
Az ételben komoly pozitív és negatív erő rejlik
A legújabb kutatások szerint a vércukorszint-ingadozások részben felelősek az étkezésünk és az érzéseink közötti kapcsolatért. A vércukorszint a hormonjainkra és az idegrendszerünkre gyakorolt hatásain keresztül a szorongás és a depresszió egyfajta „üzemanyagává” válhat - írja az origo.hu.
A mentális egészség összetett dolog. Az egyes emberek tapasztalatait számtalan társadalmi, pszichológiai és biológiai tényező határozza meg. Számos randomizált, kontrollált vizsgálat azonban kimutatta, hogy az étrend az egyik olyan biológiai tényező, amely jelentősen befolyásolhatja a depresszió és a szorongás tüneteinek kockázatát, különösen a nők esetében
– mondta Mary Scourboutakos, a Kelet-Virginia Orvostudományi Iskola családorvosi rezidense és táplálkozási szakértője a ScienceAlert online tudományos portálnak.
Itt jön képbe a mediterrán étrend, amelyre a sok zöldség – különösen a sötétzöld, leveles zöldségek –, gyümölcs, olívaolaj, teljes kiőrlésű gabonafélék, hüvelyesek és diófélék, valamint kis mennyiségű hal, hús és tejtermékek fogyasztása a jellemző.
A diéta számos tulajdonsága közül az alacsony glikémiás index az egyik, amely felelős lehet a hangulatra gyakorolt hatásáért.
A glikémiás index egy olyan rendszer, amely az élelmiszereket és az étrendeket aszerint rangsorolja, hogy mennyire képesek megemelni a vércukorszintet, ami befolyásolhatja a hangulatot. Így azok a magas glikémiás indexű étrendek, amelyek drasztikus vércukorszint-emelkedést okoznak, összefüggésbe hozhatók a depresszió és bizonyos mértékig a szorongás fokozott kockázatával.
A magas glikémiás indexű szénhidrátok közé tartozik:
- a fehér rizs,
- a fehér kenyér,
- a keksz és
- a pékáruk.
Ezért az ilyen élelmiszerekben gazdag étrend növelheti a depresszió és a szorongás kockázatát, miközben az alacsony glikémiás indexű szénhidrátok, mint például a párolt rizs és az al dente tészta (amelyek lassabban szívódnak fel és kisebb vércukorszint-emelkedést okoznak) csökkent kockázatot jelentenek.
Hogyan befolyásolja az étrend a hangulatot
Az étrend és a mentális egészség közötti kapcsolat magyarázatára számos tudományos mechanizmus született. Az egyik a vércukorszint ingadozását a hangulattal hozza összefüggésbe, a hormonjainkra gyakorolt hatása miatt. Például
a dopamin (agyunk örömjelzője) az oka annak, hogy a desszert vagy pékáru elfogyasztása után „cukormámort” tapasztalhatunk.
A dopamin a szervezet jutalmazása azért, hogy a túléléshez szükséges kalóriákat, energiát beszereztük. A szénhidrátok és a cukor váltja ki egy másik hormon, az inzulin termelését, aminek a vércukorszint csökkentése a feladata azáltal, hogy a bevitt cukrot a sejtjeinkbe és szöveteinkbe kíséri, hogy az energiaként felhasználható legyen.
Amikor azonban túl sok cukrot, túl sok szénhidrátot vagy magas glikémiás indexű szénhidrátot eszünk, a vércukorszint gyors emelkedése az inzulin drasztikus emelkedését váltja ki. Ez azt eredményezheti, hogy a vércukorszint teljesen lesüllyed, ami elindítja az adrenalin és rokona, a noradrenalin felszabadulását; mindkét hormon glükózt küld a véráramba, hogy a vércukorszintet a megfelelő szintre állítsa vissza.
Az adrenalin azonban arra is hatással van, hogyan érezzük magunkat; felszabadulása szorongás, félelem vagy agresszió formájában is jelentkezhet.
Érdekes módon a cukor- és szénhidrátfogyasztást követő adrenalinszint-emelkedés csak négy-öt órával az étkezés után következik be. Így a cukor és szénhidrát fogyasztásakor a dopamin rövid távon jó érzést kelt bennünk; hosszú távon azonban egyre rosszabbul érezhetjük magunkat.
A szakemberek figyelmeztetnek: azonos étkezések különböző embereknél azonban nagyon eltérő vércukorválaszt válthatnak ki, a nemtől, valamint a genetikától, a mozgásszegénységtől és a bélmikrobiomtól függően.
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Azonosították és hivatalosan is megerősítették Demcsik Iván szőlősvégardói katona halálát.
Ungváron elbúcsúztatták a 40 éves Katasinszkij Arturt, aki 2026 februárjában esett el a fronton. A katonát a Dicsőség dombján temették el.
A légvédelem 154 drónt semlegesített az ország északi, déli és keleti régióiban, azonban 10 helyszínen 12 drón célba talált.
A biztonság és a stabilitás jelenti a legnagyobb vonzóerőt a határ mentén fekvő régióban.
A mostani hosszabbítás 2026. augusztus 2-ig lesz érvényben.
Ez a finomító részt vesz az orosz hadsereg ellátásában Ukrajna területén.
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
