A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott csoportképen az Európai Nukleáris Szövetség első csúcstalálkozójának résztvevői Brüsszelben 2024. március 21-én. A második sorban középen Orbán Viktor kormányfő (j4), az első sorban Emmanuel Macron francia elnök (j2) és Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója (j3). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott csoportképen az Európai Nukleáris Szövetség első csúcstalálkozójának résztvevői Brüsszelben 2024. március 21-én. A második sorban középen Orbán Viktor kormányfő (j4), az első sorban Emmanuel Macron francia elnök (j2) és Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója (j3). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

MTI

 / Gazdaság

A nukleáris technológiák fontos szerepet játszhatnak a tiszta energiára való átállásban, az atomenergia ugyanis a második legjelentősebb alacsony kibocsátású villamosenergia-forrás a vízenergia után - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben csütörtökön, az első "nukleáris csúcstalálkozón" felszólalva.

Ursula von der Leyen hangsúlyozta: ahhoz, hogy az atomenergia jelentősen hozzájáruljon a klímasemlegességi célkitűzések megvalósításához, a legfontosabb feladat az új befektetések biztosítása és felgyorsítása.

"A versenyképesség biztosítása érdekében az atomenergia megbízható stabilizáló ereje lehet a villamosenergia-áraknak" 

- fogalmazott az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testületének elnöke.

Tájékoztatása szerint noha a nukleáris energia jelenleg a globális villamosenergia-mix 9 százalékát teszi ki, előrejelzések szerint a nukleáris kapacitás több mint kétszeresére nő 2050-re. A megújuló energiaforrások túlnyomórészt az atomenergiával egészülnek ki, és 2050-re az Európai Unió villamosenergia-termelésének gerincét képezik majd - mondta von der Leyen, majd arról tájékoztatott, hogy jelenleg az atomenergia 22 százalékos részesedésével még mindig a legnagyobb villamosenergia-forrás az EU-ban. Hozzátette ugyanakkor, hogy az arány lényegesen elmarad az 1990-es években elért szinttől, amikor az atomenergia termelte Európa villamosenergiájának egyharmadát.

Kijelentette: ahhoz, hogy az EU teljesítse a párizsi klímamegállapodásban kitűzött célokat - amely szerint 2030-ig legalább 55 százalékkal kívánja csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest -, arra van szükség, hogy az atomenergia villamosenergia-biztonsághoz való hozzájárulását a kormányok megfelelően értékeljék és támogassák. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az atomenergia a villamosenergia-előállítás területe mellett a szén-dioxid-mentesített hő biztosítására vagy az alacsony kibocsátású hidrogén szállítására is alkalmazható.

"Ez segíthet csökkenteni az ipar kibocsátását, ami kulcsfontosságú az éghajlati célok eléréséhez"

 - fogalmazott.

Véleménye szerint, tekintettel az éghajlati kihívások sürgősségére, az országoknak alaposan meg kell fontolniuk a meglévő atomerőművek élettartamának meghosszabbítási lehetőségeit, mielőtt - mint fogalmazott - "lemondanának erről az alacsony kibocsátású villamosenergia-forrásról". A meglévő nukleáris létesítmények biztonságos üzemeltetésének meghosszabbítása az egyik legolcsóbb módja a tiszta energia nagyarányú biztosításának, ugyanis költséghatékony utat biztosíthat a nettó nulla kibocsátás irányába - mondta.

Végezetül a nukleáris technológiák innovációjának fontosságát hangsúlyozva Ursula von der Leyen a kis moduláris reaktorok (SMR) szerepét emelte ki mint "ígéretes technológiát".

Ha az ipar és a kormányok teljesíteni tudják a feladatukat, akkor az atomenergia jelentős mértékben hozzájárulhat a gyors, biztonságos és biztonságosan nettó nulla kibocsátású jövőhöz - tette hozzá beszédében az Európai Bizottság elnöke.

Kiemelt kép:   A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott csoportképen az Európai Nukleáris Szövetség első csúcstalálkozójának résztvevői Brüsszelben 2024. március 21-én. A második sorban középen Orbán Viktor kormányfő (j4), az első sorban Emmanuel Macron francia elnök (j2) és Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója (j3). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán


 


Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek


Forrás

MTI

Hirdetés
Címlapról ajánljuk
Három ember halt meg Ukrajnában a szélsőséges időjárás miatt

Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.

Kárpátaljai citerások találkozója, másodszor - Örömzenélés Sárosorosziban

Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.

Horror Ausztriában: megerőszakolt egy hatéves kislányt egy szír férfi – 4,5 év börtönt kapott

Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.

Lakóházak, kikötő és egy kereskedelmi hajó is megsérült az Odessza elleni éjszakai támadásban. Fotó: Odesszai Városi Katonai Adminisztráció

Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.

A pusztítás nyomai egy orosz dróntámadást követően az északkelet-ukrajnai Harkivban 2026. március 25-én (Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov)

A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.

Zelenszkij törvényjavaslatot nyújtott be a hadiállapot és a mozgósítás 90 napos meghosszabbítására. Fotó: President.gov.ua

Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.

Halálos tragédia Kárpátalján: egy férfi életét vesztette, miután a viharban egy fa rázuhant. Fotó: DSZNSZ

Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.

Sahíd drónokkal támadták Csernyihivet, templomot és piacot is ért találat

A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.