Oroszország a legfőbb biztonsági fenyegetés Európa egésze számára, és az is marad még hosszú időn át – közölte hétfőn Björn Arild Gram norvég védelmi miniszter.
„Oroszország mára a legnagyobb fenyegetést jelenti a norvég, illetve az európai biztonság számára, és hosszú életű lesz ez a szembenállás a Nyugattal”
– húzta alá a norvég tárcavezető.
A miniszter annak nyomán nyilatkozott, hogy a kormány átvette a skandináv ország három hírszerzési szolgálatának – a belföldi és a külföldi szakszolgálatok, valamint a Norvég Országos Biztonsági Hatóság (NSM) – éves elemzését a biztonsági fenyegetésekről.
Lars Nordrum, a norvég külföldi hírszerzés helyettes vezetője arra figyelmeztetett, hogy a skandináv ország olaj- és gázlétesítményei orosz szabotázsakciók veszélyének lehetnek kitéve. Sofie Nyström, az NSM vezetője ennek kapcsán megjegyezte, hogy „Európa egésze megszenvedné”, ha a norvég létesítményeket támadás érné.
„Norvégia mostanra Európa legfontosabb energiaellátója, miután Oroszország véget vetett a nyugati gázexportoknak”
– hangsúlyozta Nordrum.
Mindazonáltal a PST értékelése szerint valószínűtlen, hogy Oroszország szabotázsakciót hajtson végre az idén norvég területen.
További biztonsági fenyegetésként említették a muszlimok szent könyvének, a Koránnak az elégetését a skandináv térségben zajlott tüntetések alkalmával, ami fokozhatja a terrorcselekmények kockázatát az észak-európai országban.
„A Korán elégetésére sértésként, vagy provokációként tekinthetnek, és arra számítunk, hogy ilyen cselekmények 2023-ban is lesznek”
– ismertette Beate Gangas, a belbiztonsági szolgálat (PST) vezetője.
„Ha ilyesmi történne Norvégiában, az növelné a radikalizáció és végtére a terrorcselekmények tervezésének valószínűségét Norvégiával szemben”
– tette hozzá. Mindennek ellenére a terrorkészültségi fokozatot változatlanul „közepes” szinten hagyták.
Az oslói rendőrség február 2-án elejét vette egy tüntetésnek a török nagykövetség előtt, aminek során a megmozdulás résztvevői a Korán egy példányának elégetését tervezték. Hasonló akciók azonban voltak Stockholmban és Koppenhágában is. Ankara a történtek miatt hevesen tiltakozott, január végén Recep Tayyip Erdogan török elnök pedig arra figyelmeztetett, hogy Svédország, amelyet Törökország már korábban is azzal vádolt, hogy kurd „terroristáknak” ad menedéket, nem számíthat támogatására tervezett NATO-csatlakozása ügyében.
A múlt héten a svéd titkosszolgálat (SÄPO) figyelmeztetett, hogy „a Svédország és svéd érdekeltségek ellen irányuló fenyegetésekkel kapcsolatos közelmúltbeli fejlemények súlyosak, és befolyásolják Svédország biztonságát”.
„A fejlemények azt jelentik, hogy Svédország a korábbiaknál nagyobb mértékben kerülhet az erőszakos iszlám szélsőségesek figyelmének középpontjába világszerte”
– tette hozzá a SÄPO, közölte az MTI.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.
Az ukrán elnök jelezte, hogy ezt összekapcsolja a 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolásának feloldásával.
A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.
Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.
Az előzetes adatok szerint az SZBU drónjai öt, egyenként 20 ezer köbméter kapacitású nyersolajtartályt rongáltak meg.
A döntés hátterében elsősorban nem politikai, hanem nagyon is személyes és gazdasági okok állnak.
Ukrajna már 10 éves drónszállítási megállapodást írt alá három közel-keleti országgal.
A holland hatóságok elutasították Pavel Kriszevics orosz művész és korábbi politikai fogoly vízumkérelmét.
„Reggel fogj a magvetéshez, és ne pihentesd a kezed este sem” – a Prédikátor könyvéből (11,6a) vett ige volt a mottója a csendesnapnak.
