Mikor kell probiotikumot szedni?

A helytelen táplálkozás, a környezeti ártalmak, az antibiotikum kúrák következtében a szervezetben elszaporodhatnak a káros mikroorganizmusok.

A gyomor- és a bélnyálkahártyán megtapadva kiszorítják a hasznos baktériumkultúrákat, ami a bélflóra egyensúlyának felbomlásához vezet. Ám a bakteriális és vírusfertőzések nyomán kialakuló gyomor-bélhurut is a normál flóra károsodását okozhatja. Ha bélflóránk egészsége sérül, a megfelelő regenerálódás érdekében célszerű probiotikumokat alkalmazni - írja a Házipatika.com.

A probiotikumok élő olyan mikroorganizmusok (baktériumok vagy gombák), amelyek hozzájárulnak a bélflóra egészségének megőrzéséhez, illetve visszaállításához. Szájon át a szervezetbe jutva, elérik a vastagbelet, ott megtelepedve fejtik ki jótékony hatásukat. Több mint ezer baktériumtörzset ismer a tudomány ezek közül a tíz leggyakoribb mindannyiunk szervezetében megtalálható.

Antibiotikumkúra során nem csupán a kórokozó baktériumok pusztulnak el, hanem a bélflóra fontos építő kövei is károsodnak, szedése gyakran okoz émelygést, hányást, hasmenést, vagyis általános emésztési problémákat. Az antibiotikumok nem kívánt hatásai azonban megelőzhetők, kivédhetők. Érdemes már az antibiotikus kúra alatt gondoskodni a jótékony baktériumok visszatelepítéséről, célszerű a gyógyszeres kezelés után egy héten keresztül még probiotikumokat alkalmazni.

Mindemellett a jótékony baktériumokban gazdag élelmiszerek is hozzájárulnak az emésztőrendszerünk egészségéhez. A borsó, a bab, az articsóka, a hagyma, a banán, az élőflórás joghurt, a kefir hasznosak lehetnek, bár az ezekben megtalálható hasznos baktériumkultúrák száma jóval kevesebb, mint ami egy kapszulába vagy szuszpenzióba zárva elérhető.

A feszültség, a stressz csökkenti a szervezet ellenálló képességét, fogékonyabbá válunk a fertőzésekre, megbetegedésekre. A normál bélflóra működése feszült élethelyzetekben is zavart szenvedhet, így az immunrendszer védőfunkciója nem működik tökéletesen. Probiotikumokkal a nehéz időszakok is könnyebben átvészelhetők, megelőzhetők a komolyabb problémák.

Tudományos kutatások szerint a tavasztól őszig rendszeresen szedett probiotikumok segítenek megelőzni a felső légúti megbetegedéseket, a náthát, influenzát. A jótékony baktériumoknak köszönhetően pedig gyorsabb és enyhébb lefolyású, szövődménymentes a betegség. Lábadozás idején is sokat segíthetnek e készítmények, roborálnak, javítják a közérzetet.

A probiotikumokban eltérő mennyiségű mikroorganizmus található. Míg a táplálék-kiegészítők és a probiotikus ételek mindegyike Lactobacillusok és/vagy Bifidobacteriumok tejtermékekben is előforduló törzseit tartalmazzák, addig a tudományos vizsgálatokon átesett, gyógyszer minőségű probiotikus készítményekben általában speciális baktérium törzsek vannak jelen. Ilyenek például Bacillus clausii baktériumok, amelyek képesek túlélni a gyomor savas közegét, így a bevitt mennyiség teljes egészében sértetlenül éri el a bél alsóbb traktusait, megfelelő helyen fejti ki jótékony hatását. Egy-egy készítmény nem csupán attól hatékony, hányféle baktériumkultúrát tartalmaz, fontos még a csíraszám, azaz a termékben lévő baktériumok mennyisége is. Az ajánlott napi bevitel felnőttek esetében 5 milliárd baktérium.