Oroszországnak súlyos politikai és gazdasági következményekkel kell szembenéznie, amennyiben katonai erőszakot alkalmaz Ukrajna ellen - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán, a szövetségi tagországok külügyminisztereinek rigai találkozóján.
A lett fővárosban tartott kétnapos tanácskozást lezárva, Stoltenberg hangsúlyozta: az orosz vezetés továbbra is folytatja agresszív és destabilizáló akcióit szomszédjai ellen, és nagymértékű katonai csapatösszevonásokat hajt végre az ukrán határon. Mint mondta, a lehetőségek széles skálája áll a NATO rendelkezésére - többek között gazdasági és pénzügyi szankciók, politikai korlátozások - hogy fellépjen Oroszországgal szemben, ha még egyszer erőszakot alkalmaz, egy független szuverén állam, Ukrajna ellen - közölte az MTI.
"2014-ben Moszkva törvénytelenül annektálta a Krím-félszigetet, és ezzel kollektív védelmünk hidegháború óta legmagasabb fokú megerősítését aktiválta"
- tette hozzá.
Stoltenberg a Reuters brit hírügynökségnek adott sajtónyilatkozatában ugyanakkor elmondta: Oroszországnak megvan a lehetősége, hogy párbeszédet folytasson.
A főtitkár visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a NATO a Fekete-tengeren folytatott hadgyakorlataival provokálja Oroszországot, a moszkvai vezetést viszont azzal vádolta meg, hogy a hadgyakorlatokat ürügyként használja fel más országok megtámadására.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter a tanácskozáson úgy vélekedett, hogy Oroszország akár rövid időn belül is elrendelheti Ukrajna lerohanását, ha találna rá ürügyet. Az amerikai diplomácia irányítója megerősítette, hogy a NATO készen áll, hogy gazdasági és politikai szankciókat foganatosítson, ha ez megtörténne.
"Nem tudjuk, hogy Putyin elnök meghozta-e a döntést az intervenció elindításáról, de azt tudjuk, hogy elegendő katonai kapacitást épített ki az ukrán határon ahhoz, hogy ezt gyorsan megtehesse. Fel kell készülnünk minden eshetőségre"
- jelentette ki az amerikai külügyminiszter a tanácskozáson jelen lévő újságíróknak. Mint mondta, az Egyesült Államok "világossá tette" a Kreml számára, hogy határozottan fog fellépni, többek között olyan "nagy hatású" intézkedésekkel, amelyektől a múltban tartózkodott.
Blinken a tervek szerint csütörtökön Svédországban, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri szintű ülésén találkozik Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Mint Rigában kifejtette:
bátorítani fogja Oroszországot hogy térjenek vissza a helyzet diplomáciai úton történő megoldásához.
Krisjanis Karins lett miniszterelnök a tanácskozás szerdai ülése után újságíróknak nyilatkozva a NATO katonai jelenlétének Európa keleti részén történő erősítésére szólított fel.
"Az orosz katonai erők koncentrációja az ukrán határon, a fehérorosz vezetés által szervezett migránsválság, az orosz gáz korlátozása, és a dezinformációs kampányok mind összefüggnek, és egyetlen céljuk van: Európa destabilizálása"
- jelentette ki a lett kormányfő.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A Föld napja minden évben április 22-én hívja fel a figyelmet bolygónk védelmének fontosságára.
Kallas hangsúlyozta: továbbra is biztosítani kell Ukrajna számára a szükséges támogatást.
A bűnszövetkezet összes tagját tetten érték, amikor éppen egy újabb helyi lakost raboltak el, és pénzt próbáltak kizsarolni tőle.
A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.
Az ukrán elnök jelezte, hogy ezt összekapcsolja a 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolásának feloldásával.
A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.
Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.
Az előzetes adatok szerint az SZBU drónjai öt, egyenként 20 ezer köbméter kapacitású nyersolajtartályt rongáltak meg.
A döntés hátterében elsősorban nem politikai, hanem nagyon is személyes és gazdasági okok állnak.
