Beszélgetés Őrhidi Lászlóval, a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány vezetőjével - Nehezített helyzetben a gazdák

A földműves egyik alapvető tulajdonsága, hogy képes idejében alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Ám úgy tűnik, hogy ezek a kihívások az utóbbi időben mintha a megszokottnál jóval sűrűbben jelentkeznének. Az ukrajnai agrárium szereplőinek az első Covid-hullám idején, 2020 tavaszán például szembe kellett nézniük azzal, hogy a zöldségpiacokat hosszú hetekre bezárták, később pedig azt kell megtapasztalniuk, hogy a termeléshez szükséges eszközök és anyagok ára az egekbe szökött. Most pedig a háborús helyzet nehezíti a tavaszi indulást.

– Március elején normális esetben hol tartanak a mezőgazdasági munkálatok? Mi ilyenkor a legsürgősebb teendő? – először ezt kérdeztük Őrhidi Lászlótól, a több falugazdászt is foglalkoztató Pro Agricultura Carpatika Alapítvány vezetőjétől.

– Hála Istennek, sok év után egy átlagos, mondhatnám úgy is, gyermekkoromban megszokott telünk volt, hóval, faggyal, ahogy illő. Ez utóbbi azért fontos, mert évek óta nem fagyott át rendesen a talaj, csökkentve a kártevők számát. A télre száraz, hideg tavasz jött, még most március első dekádjában sem indult be a vegetáció a kemény éjszakai fagyok miatt. Az előrejelzés az elkövetkező hétre is sarkvidéki hideg betörését jövendöli, erős éjszakai fagyokkal. A szántóföldeken ennek ellenére lehet dolgozni, a talaj kellően nyirkos, szántható, könnyen elművelhető a tavasziak vagy a későbbi kapások alá. Sok helyütt még most takarítják be a tavalyról ottmaradt kukoricát – legalább nem kell szárítóba vinni és a drága energiahordozókat megfizetni.

Mint említettük minden lehetőség adott a tavaszi munkálatok elvégzéséhez, mégsem zúgnak a gépek falvaink határában. Ennek legfőbb oka természetesen a háború okozta létbizonytalanság. A traktoristáink vagy a külföldi munkavállalásból még nem tértek haza vagy pedig a fronton védik szülőhazájukat.

– Emellett a háborús viszonyok miként hátráltatják a mezőgazdasági termelés beindulását?

– Nagy gondot okoznak az elszabadult árak, valamint a kereskedelmi kapcsolatok megszakadása miatti mezőgazdasági input anyagok, műtrágya, vegyszerek stb. hiánya. Amennyiben még be lehet szerezni a leggyakrabban fejtrágyaként használt ammónium-nitrátot, annak tonnája az egekbe szökött: eléri a 3000-3200 hrivnyát. A komplex műtrágya ára – amit a kapásnövények alá illő kijuttatni – pedig 3000 hrivnya/tonna körül van.

A gázolaj literjének ára jelenleg 34-35 hrivnya körül mozog, ráadásul limitálva van. Mindenképpen létfontosságú tavaly ősszel nagy keservesen elvetett kalászosok fejtrágyázása, gyomirtása, hiszen a hátországnak kell kitermelnie a fronton harcoló csapatok élelmiszer szükségletét is.

– Hogy telnek a napok Kárpátalja legnagyobb lélekszámú községében?

– Szülőfalumban, Nagy­dob­ronyban az előző években ez idő tájt már hajnaltól zsongtak a traktorok, szántottak, frézereztek és indultak a krumplivetőgépek, ha engedett a hajnali fagy, megkezdődött a krumpli ültetése, amit a későbbiek során fátyolfóliával takartak. Most minden csendes. Az emberek várják a jobb időket.

– Mi a helyzet a fóliások háza táján?

– A hajtatásban a fűtőanyag árak drasztikus emelkedése miatt a fűtött termesztés már korábban is a szokásosnak a tizedére esett vissza, viszont aki erre készült, nagyjából ezekben a napokban már kiültette az uborka, a paradicsom, a paszuly stb. palántáit. Akadnak olyan termelők, akik 2-3 hét múlva már szedhetik a primőr uborkát. Arról is vannak híreink, hogy a bizonytalan kilátások miatt a már megnevelt palánták nem kerültek kiültetésre.

– Mennyire késik a tavasz, illetve szaladt előre kissé a természet?

– Hatvan éves tapasztalattal azt tudom mondani, hogy a természet mindig időben van, mivel a vegetáció még nem indult be. A mostani fagyos éjszakák, úgy tűnik, kárt sem okoznak. Egy paraszthajszállal a mostani időjárás hidegebb és szárazabb, mint amit az elmúlt időkben megszoktunk, de ez extrém módon nem tér el a sokéves átlagtól.

– A háborús helyzet mely területen hátráltatja leginkább a mezőgazdasági munkák végzését?

– A háborút megelőző hónapok világpolitikai helyzete feltolta az energiahordozók árát olyan magasságokba, hogy a mezőgazdaság a végtermékben (szemesek, kukorica, zöldség, gyümölcs stb.) nem biztos, hogy be tudja építeni az eladási árba a vásárlóképesség csökkenése miatt. Ezen kívül február 24-e után megszakadtak az ellátási láncok, a raktáron lévő készletek – vetőmag, műtrágya, vegyszerek stb. – fogytán vannak, vagy már nincsenek, utánpótlás nem érkezik. Mint mondottuk, az üzemanyag eladása limitálva van, emiatt a tavaszi növények vetése veszélyeztetett. Emellett hiányzik a munkaképes férfi lakosság. Vajon megérjük, hogy a nők ülnek a traktorra?

– Ha két-három héten belül sikerül megkötni a békét, akkor még megmenthető az idei szezon?

– A szezon megmentése leginkább a primőrök termesztőit érintené. Hajtatásból az első termékek e hónap végén, a jövő hónap első dekádjába kerülnének a piacra. Jelenleg teljesen bizonytalanok az értékesítési lehetőségek. A háború minden tervünket felülírja. Nyilván a korai primőrök értékesítésének a kilátásai a legbizonytalanabbak. Amennyiben a háború elhúzódik, akkor sorba jön a többi ágazat is, a szántóföldi takarmánytermesztés, burgonya- és zöldségtermesztés, szabadföldi zöldségtermesztés, valamint mindennek végén az állatállomány takarmánnyal való ellátottsága.

A gazdák, akárcsak az ország valamennyi lakója azt kívánja: legyen béke, béke, béke már!

Kovács Elemér