Szántóföldi növénytermesztés: túl a félidőn - Közepes hozamok, tovatűnő remények

Mindenképpen jó hír valamennyiünk számára, hogy raktáron az idei kenyérnekvaló. Az is megnyugtató, hogy a mostani átlagosnak mondható hozamoknak köszönhetően az ágazat legtöbb résztvevője némi nyereséget könyvelhet el. Ami a korábbi évek veszteségei után a jövőre nézvést bizalomra adhat okot. Bár növényvédelmi szempontból nem a legproblémásabb idényt hagytuk magunk mögött, azért újra bizonyítást nyert, hogy a maradékelvű gazdálkodásnak még rövid távon sincs jövője.

Az aratás utáni gyorsmérleg elkészítésére Kovács Árpádot, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége falugazdászát kértük fel, aki lakóhelye környékén, az Ung-vidéki földművesek hatékonyabb gazdálkodását segíti elő.

– Nálunk, akárcsak Kárpátalja más, alföldi termelői kistérségeiben a szántóföldi növények között a kukorica évről évre nagyobb szerephez jut – kezdi beszélgetésünket a szakember. – Ez gyakran kényszerszülte megoldás, mivel a tengeri betakarítása ősszel gyakran elhúzódik, így az őszi kalászosok vetéséről gyakran lekésünk. Mint tudjuk, az őszi búza vetésének optimális ideje az októberi hónap, ám ebben az időben a legtöbb sorstársam leggyakrabban még hozzá sem látott a kukorica betakarításához, így esély sincs rá, hogy abba a táblába abban az évben ősziek kerüljenek. Ami a kalászosok növényvédelmét illeti, az idén nem állította komoly kihívás elé a termelőket. Akik közül egyre többen látják be, hogy a technológiai előírásokat – legyen szó a kártevők és kórokozók elleni védekezéséről, vagy a parcellák gyomirtásáról – maximálisan be kell tartani. Ugyanis csak ekkor számíthatnak elfogadható eredménnyel.

– Hogyan alakul a betakarított termények további sorsa?

– Mivel környékünkön a legnagyobb probléma a megfelelő raktári kapacitások hiánya, a gazdák túlnyomó része igyekszik már a kombájn alól értékesíteni a gabonát, arra számítva, hogy a jelenlegi 6 hrivnyás kilogrammonkénti eladási ár pár hónapon belül nem fog változni. Tudvalevő, hogy nagy szükség van a pénzre, hisz nyakunkon az őszi vetés, annak minden költségével. A jó minőségű szaporítóanyag eddig sem volt olcsó, ám most a műtrágya ára is az egekbe szökkent. Közel a duplájába kerül mind a nitrogén tartalmú, mind a komplex talajtáp a tavalyihoz képest.

– A burgonya hozama miként alakul?

– Ezen a környéken régóta fontos növény a burgonya, amelynek jelentős része a közeli nagyváros, Ungvár piacain kerül értékesítésre. Ám a gazdák egyelőre várnak a krumpli felszedésével, mivel néhány héttel ezelőtt az ország belsejéből elárasztottak bennünket ezzel a terménnyel. Második kenyerünk ára így meglehetősen alacsony. Úgy tudjuk, nálunk a szárazság, Ukrajna más részein pedig a kitartó esőzések miatt nem számíthatunk rekordtermésre. A jól értesültek szerint a hágón túli megyék egy részében azért hozták a gumók felszedését előre, mivel a sok csapadék miatt azok hosszú távú tárolása veszélybe került. Így alakult ki ez a szokatlan helyzet: máskor ugyanis a nyár végén többnyire innen szállítottuk a burgonyát Nyugat-Ukrajna nagyvárosaiba.

– Végül essék szó legfőbb reménységünkről, a kukoricáról.

– Legfontosabb takarmánynövényünk példája jól mutatja, hogy a szélsőséges időjárás milyen rugalmas hozzáállást követel meg a gazdáktól. Máskor április közepén, de legkésőbb a hónap végén mindenki azon igyekezett, hogy növényünk szaporítóanyaga mihamarabb a földbe kerüljön. Ám idén csak május második felétől kezdődően melegedett fel a termőréteg annyira – 12-14 0C fok fölé –, hogy biztonságosan el tudjuk vetni a tengerit. Aki türelmesen kivárta ezt az időpontot, az közepes, vagy ennél valamivel jobb termésre számíthat.

De aki türelmetlen volt, és mondjuk április 10-e táján vetett, annak bizony a növényállománya nem sok jóval kecsegtet. A hideg földben ugyanis nagy nehezen kicsírázott a mag, de közben elhasználta minden tartalékát. Így képtelen volt erős gyökeret ereszteni. Az Ung-vidéki határt járva azért elmondhatjuk, hogy számos helyen találunk olyan táblákat, amelyek jó termést ígérnek.

Kovács Elemér