Röviden
- Dán, szingapúri és belga kutatók 61 ember adatait vizsgálták.
- A gyakrabban kávézók vékonybelében savasabb környezetet mértek.
- A koffein bomlástermékeinek mennyisége összefüggést mutatott a baktériumok számával.
- Bizonyos baktériumcsoportok gyakrabban fordultak elő a rendszeres kávéfogyasztóknál.
- Egyelőre nem bizonyított, hogy a megfigyelt eltérések kedvezőek-e az egészségre.
A rendszeres kávéfogyasztás nemcsak az éberségünkkel függhet össze. Egy 61 ember bevonásával végzett nemzetközi vizsgálat során a gyakran kávézóknál savasabb vékonybélkörnyezetet mértek, és a bélbaktériumok összetételében is eltéréseket figyeltek meg.
Az Origo beszámolója szerint dán, szingapúri és belga szakemberek nyolc napon keresztül követték a résztvevők táplálkozását. A kávézási szokásokról vizeletvizsgálattal is információt gyűjtöttek, emellett székletmintákat elemeztek. Ötven résztvevő lenyelhető mérőkapszulát kapott az emésztőrendszer működésének vizsgálatához.
A gyakori kávézóknál mért alacsonyabb vékonybél-pH mellett a koffein lebontása és a baktériumok mennyisége között is kapcsolatot találtak. Mind a négy vizsgált koffein-bomlástermék esetében a magasabb vizeletbeli mennyiséghez rendszerint nagyobb székletbaktérium-szám társult.
A bélflóra összetételében is eltéréseket találtak
A vizsgálat nyolc napja alatt 48 résztvevő legalább négy, míg 13 ember legfeljebb két napon kávézott.
Az előbbi csoport székletében változatosabb mikrobiális közösséget észleltek. A kis minta és az eredmények bizonytalansága miatt azonban ez nem tekinthető egyértelmű megállapításnak.
A Lawsonibacter és a Slackia baktériumcsoportok nagyobb mennyiségben jelentek meg a gyakori kávézóknál. Korábbi laboratóriumi kísérletekben a Lawsonibacter szaporodását már összefüggésbe hozták a kávéval.
Szigorúbb statisztikai vizsgálattal az összetételbeli különbségeket nem sikerült megerősíteni, noha egyes számítások továbbra is jeleztek kapcsolatot a fogyasztási gyakoriság és bizonyos baktériumok előfordulása között.
Jót tesz a kávé a bélrendszernek?
A kutatás eredetileg más célból indult, és kevés résztvevőre terjedt ki. Így sem a közvetlen okozati kapcsolat, sem az esetleges egészségügyi előnyök nem bizonyítottak.
A szakemberek nagyobb létszámú vizsgálatokat tartanak szükségesnek a feltárt összefüggések tisztázásához. Eredményeiket a Gut Microbiology szakfolyóiratban publikálták.
A kávéfogyasztás egyéb egészségügyi hatásait is vizsgálják
A kávé és a bélrendszer kapcsolatával korábban ír kutatók is foglalkoztak. A University College Cork szakembereinek eredményeit bemutató összeállításunkban a kávé, a bélbaktériumok és az agyműködés kapcsolatát ismertettük. A kutatás során a koffeines és koffeinmentes változat fogyasztása mellett is érdekes változásokat figyeltek meg.
A rendszeres kávézás a testösszetétellel is összefügghet. Finn kutatók 2264 ember adatainak elemzése során a kávéfogyasztás, a testzsír és az izomtömeg kapcsolatát vizsgálták. A nagyobb kávéfogyasztás alacsonyabb testzsírszázalékkal és nagyobb vázizomtömeggel társult, közvetlen ok-okozati összefüggést azonban nem igazoltak.
A túlzott kávéfogyasztásnak ugyanakkor kedvezőtlen következményei is lehetnek. Egy közel tízezer idősebb nő bevonásával végzett, tízéves kutatásban a napi öt csészét meghaladó kávéfogyasztást alacsonyabb csontsűrűséggel hozták összefüggésbe. Napi két-három csésze mellett nem figyeltek meg mérhető csontsűrűség-csökkenést.


















