Az erdőterápia csökkentheti a szorongást és a depressziót

Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Egyre több kutatás igazolja, hogy a természetben töltött tudatos idő nemcsak kellemes kikapcsolódás, hanem a mentális egészség támogatásának is hatékony eszköze lehet. Az erdőterápia segíthet csökkenteni a szorongást és a depresszió tüneteit, miközben nyugtató hatással van az idegrendszerre.

Az erdőterápia nemcsak egy divatos kifejezés, hanem valódi jótékony hatással van a mentális egészségre. A természetben töltött idő segíthet csökkenteni a szorongást és a depressziót.

Valószínűleg te is tapasztaltad már, hogy egy hosszabb erdei séta után valahogy könnyebb a levegő, nem csak szó szerint, hanem fejben is. A gondolatok csendesednek, a test ellazul, és az a háttérzaj, ami egész nap ott zsongott a fejedben, hirtelen elhalkul. Ez nem véletlen, és nem is egyszerűen csak az, hogy kijutottál a négy fal közül. A kutatók pontosan tudják, mi történik ilyenkor, és az eredmények meggyőzőbbek, mint gondolnád - írja a bien.hu.

Mi az az erdőterápia

Az erdőterápia nem egy különleges módszer, amit csak szakemberrel lehet csinálni. Az Egészség- és Környezettudomány folyóiratában megjelent, 1990 és 2020 közötti kutatásokat összefoglaló elemzés szerint az erdőterápia egy gyűjtőfogalom. Ide tartozik a séta, a meditáció, a természetben folytatott társas tevékenység, szinte bármi, ami erdei környezetben zajlik és a jóllétre hat. A lényeg nem a tevékenység típusa, hanem az, hogy valóban jelen vagy közben.

A kutatás következetesen összefüggést talált az erdőterápia és a szorongás, depresszió tüneteinek csökkenése között, mind egészséges emberek, mind érintett személyek körében.

Az a különbség a közönséges sétához képest, hogy az erdőterápiánál az számít, mennyire vagy jelen. Nem elég csak kint lenni és közben a telefonon görgetni vagy a holnapi teendőkön agyalni. Az erdei sétát tudatos jelenléttel kell párosítani, vagyis valóban ott kell lenni az érzéki benyomásokban, mondja Stephanie Freitag klinikai pszichológus. 

Ezért hat az idegrendszerre

Az egyik ok nagyon egyszerű: a természet nem követel tőled semmit.

„Sokan egész napjukat folyamatos ingerbombázásban töltik, értesítések, dugók, határidők, képernyők” – mondja Jessica Meers klinikai pszichológus. „A természetben töltött idő lehetőséget ad az idegrendszernek, hogy végre megpihenjen.”

A természetes fény emellett segít szabályozni a cirkadián ritmust, ami az alvásra és a szorongásszintre egyaránt kihat. Van még valami, ami kevésbé nyilvánvaló: a hála. A természet szépsége szinte észrevétlenül indít el egyfajta rácsodálkozást, és a kutatások szerint a hálának önmagában is mérhető hatása van a depresszió és szorongás tüneteire.

„A tudatos jelenlét és a hála együtt az egyik legbiztosabb út a jóllét felé” — teszi hozzá Freitag.

Ez nem elvont elmélet: amikor megállsz egy fa előtt és tényleg megnézed, az agyad valamit ilyesmit csinál. 

Hogyan csináld

A legfontosabb, amit a szakemberek hangsúlyoznak: nem az számít, mennyit csinálod, hanem hogy rendszeresen csináld. Napi öt-tíz perc tudatos, szabadban töltött idő hosszú távon többet tesz, mint egy alkalmi nagy kirándulás. Az idegrendszer nem egyszeri élményekre reagál, a valódi változás akkor következik be, ha a természetben töltött idő szokássá válik, nem pedig jutalommá, amit csak akkor kapsz meg, ha minden más elvégzett.

Ha nehéz beilleszteni a napba, érdemes valamihez kötni, pl. reggeli kávé előtt egy rövid séta, ebédszünet egy parkban, vagy az, hogy gyalog teszed meg azt az utat, amit eddig autóval. A telefont érdemes kikapcsolni vagy otthon hagyni. Nem azért, mert ezt illik mondani, hanem mert az egész hatás azon múlik, hogy valóban az érzékeidet használod, nem a képernyődet. Ha a kezedben van a telefon, az agy egy része folyamatosan készenlétben marad, hátha jön egy üzenet, hátha megnézed az időt. Ez pontosan az az állapot, amiből ki akarsz lépni.

Freitag azt is ajánlja, hogy vigyél magaddal egy füzetet: leírni, mi jutott eszedbe, mit éreztél, mit vettél észre. Ez segíti a jelenlétet, és meglepő, mennyit kihoz belőled egy rövid séta is, ha utána papírra veted. Nem kell hosszú elemzés, elég néhány mondat arról, milyen volt a levegő, mi ragadt meg, mi jutott eszedbe váratlanul. Sokan azt tapasztalják, hogy a legjobb ötleteik és a legnehezebb gondolataik egyaránt akkor jönnek felszínre, amikor végre csend van körülöttük. Nem kell hozzá se erdő, se túrabakancs, se speciális tudás. Egy park, egy fasor, egy tó partja is megteszi. A lényeg az, hogy odafigyelsz és hogy visszamész.