Persze az igazság az, hogy ha az ember bicskája beletörik is a globális felmelegedés kezelésébe, a meleg elleni trükkök bevetésébe, a Föld regenerálódik és túléli. Ez mondjuk nem komoly vigasz nekünk, úgyhogy vigyázó szemeink a Thwaites-gleccserre vessük, aminek a jégselfje talán még idén leolvad. És hogy ez mit jelent ránk nézve? Hát nem sok jót, ugyanis ennek eltűnésével a hegy is gyorsabban csúszik majd a vízbe. Akár 65 centiméterrel növelheti a világóceánok szintjét.
Nem véletlenül az a Thwaites beceneve, hogy Világvége gleccser, tényleg sok városnak elhozhatja az ítéletnapot, mert majdnem akkora, mint Nagy-Britannia, és már most a globális tengerszint-emelkedés 4 százalékáért felelős, pedig még le sem olvadt. Az alternatív elnevezés Robert Latner, a Brit Antarktiszi Kutatóállomás tengerbiológusa szerint sem túlzás, a LiveScience-nek úgy nyilatkozott, az egyelőre csekélynek tűnő évi néhány milliméteres emelkedés is óriási változásokat okozhat partmenti városok életében. Egy kis tengerszint-emelkedésnek is óriási hatása van ugyanis az áradások kockázataira. Latner szerint a XX. század közepén erősödött a jégolvadás, mikor a szelek hatására módosultak a vízi áramlások.
Olvadó védőpajzs
A Déli-óceán, ami az Antarktiszt öleli körbe, és 2021-ben nevezték ki a Föld 5. nagyvizének (az Atlanti-, a Csendes-, az Indiai-óceán és a Jeges-tenger mellett), vízcirkulációját főként a felszíni szelek tartják mozgásban:
a déli félteke nyugati szeleinek változásai azonban a meleg vizet a kontinensre hajtják.
És ezek a szélváltozások a klímaváltozás hatására történtek. A Nyugati-Széláramlás három óceánból is von el vizet, a bolygó hőleadásában is nagy szerepe van és alsóbb, hideg területei szénelnyelőként működnek.
A Thwaites-gleccser 1 kilométer vastag és ahol a tengerrel érintkezik, 120 km széles. A jéghegyek természetes sorsa, hogy olvadnak, de normális esetben kapják az utánpótlást a hóból. Ez azonban már nem történik meg, ezért is kétségbeejtő a helyzet most. A gleccser összeomlása dominóhatást indíthat el és a nyugat-antarktiszi jégtakarónál 3,3 méteres tengerszint-emelkedést okozhat. Ezzel az egész bolygó tengeri-óceáni partvonala megváltozna. 2000 óta a gleccser több mint egybillió tonna jeget veszített, és ez a veszteség az elmúlt 30 évben megduplázódott.
Izolált jéghegy
A rejtélyes gleccsert 1940-ben fedezte fel – még csak a levegőből – a Richard E. Byrd amerikai admirális vezette expedíció, az 50-es években jártak ott először kutatók, de még ma sem sokan látták saját szemükkel, mert távoli és nehezen megközelíthető régió. A legközelebbi kutatóállomás, az Egyesült Királyság Rothera bázisa körülbelül 1600 km-re fekszik, innen minimum egy hónapba telik átmenni a gleccserhez.
A hipotézisek szerint nem egyik napról a másikra fog eltűnni, de mégsem könnyű felkészülni leolvadására, több tengerparti város evakuálásával lehetne csak. Az időtényező azonban még mindig bizonytalan. Jelenleg a jég keleti jégpajzsa töredezik nagy ütemben, ez nemsokára már csak emlék lesz, pedig fontos szerepet tölt be:
lassítja a szárazföldön nyugvó gleccser jegének tenger felé áramlását.
Ha olvad, márpedig a felmelegedés miatt magasabb hőmérsékletű óceáni víz miatt igen, gyorsul mögötte a jég mozgása: alulról töredezik szét az alulról beáramló víz miatt.
A Thwaites összeomlása destabilizálhatja a szomszédos gleccsereket is, és hosszú távon a teljes nyugat-antarktiszi jégtakaró több mint 3 méterrel emelhetné meg a globális tengerszintet. Csakhogy már néhány centiméteres tengerszint-emelkedés is jelentősen növelheti az árvizek gyakoriságát - közölte az index.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
