Alacsony hozamok - A gyenge terméseredmények mellett veszteségessé válik a gabonatermesztés

Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Kárpátalja alföldi részein immár nemcsak az őszi árpa, hanem több helyen a búza aratása is zajlik. Az elmúlt hetekben beigazolódtak a gazdák legrosszabb előérzetei: a hosszan tartó tavaszi és kora nyári aszály, valamint az azt követő kedvezőtlen körülmények miatt a kalászosok hozama szinte mindenütt a tavalyi termés felére esett vissza. Az idei eredmények nem csupán csalódást keltenek, hanem komoly egzisztenciális kérdéseket is felvetnek, hiszen ilyen alacsony termésszintek mellett a gazdálkodás már veszteséges.

– A baj nem jár egyedül – szoktuk mondogatni – emlékeztet rá Molnár Ildikó, a Pro Agricultúra Carpatika falugazdásza. – Sajnos ez idén maradéktalanul beigazolódott. A kora tavasszal kezdődő csapadékhiány miatt sok helyen már a bokrosodás sem ment végbe megfelelően, később pedig a kalászok fejlődése is elmaradt a megszokottól. Az éltető víz hiánya gyakorlatilag minden agrotechnikai beavatkozás hatékonyságát lerontotta. Nem hasznosult megfelelően a fejtrágyázás, gyengébben hatottak a gyomirtók és a növényvédő szerek is. Idén először szembesültünk azzal, hogy a tripszek és más nedvszívó kártevők is jelentős károkat okoztak az őszi gabonákban. A szemek sok helyen nem teltek ki, aszottak maradtak. Az árpa betakarításakor már láttuk, hogy gyenge lesz a termés, a búza aratása pedig végleg megerősítette ezt. Sok táblán örülhetünk, ha hektáronként 2–2,5 tonnát sikerül betakarítani, miközben tavaly 4,5–5 tonna körüli eredmények születtek.

A szakemberek szerint ezek a hozamok már messze nem fedezik a termelés költségeit, ahhoz legalább 30-35 tonnás hozamokra lenne szükség. Az elmúlt években jelentősen megdrágult az üzemanyag, a műtrágya, a vetőmag és a növényvédő szerek beszerzése, miközben az időjárás okozta terméskiesést semmi sem tudja ellensúlyozni.

– Az ország középső és keleti részein valamivel később kezdődött az aratás, ezért a felvásárlási árak alakulása továbbra is bizonytalan – mondja Mező Sándor bégányi farmer. – Abban bíztunk, hogy a helyi állattartók már a kombájn alól megvásárolják a termés jelentős részét, de még egy kedvezőbb ár sem tudja pótolni azt a veszteséget, amelyet az alacsony termésátlagok okoznak. Egyszerűen nincs mit eladni. Amikor hektáronként csak feleannyi gabona terem, mint egy átlagos évben, akkor a bevétel még a ráfordításokat sem fedezi. Ilyen körülmények között a gabonatermesztés már nem nyereséget, hanem veszteséget termel.
A gazdák szerint az idei esztendő arra is rávilágított, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek immár nem kivételnek, hanem egyre inkább mindennapos kihívásnak számítanak.

– Az árpaföldek állapotát már nem befolyásolta érdemben a júniusi csapadék, a búzának is későn érkezett a segítség – teszi hozzá Karafa András beregardói gazda. – Az viszont biztató, hogy a szója, a napraforgó és főként a kukorica sokat profitált az elmúlt hetek esőiből. Ezeken a kultúrákon ismét van remény egy elfogadható termésre, bár minden attól függ, milyen időjárás következik a nyár hátralévő részében. A mostani hőségnapokon gyorsan kiszárad a talaj.

A kalászosok idei betakarítása ugyanakkor egyértelmű üzenetet hordoz. A természet ismét emlékeztette a gazdálkodókat arra, hogy a mezőgazdaság minden korszerű technológia ellenére is kiszolgáltatott marad az időjárásnak. Az idei aratás pedig nemcsak a magtárakat tölti meg szerényebben, hanem a gazdák pénztárcáját is kiüríti. Az alacsony terméseredmények és a magas termelési költségek együtt olyan helyzetet teremtettek, amelyben sok gazdaság számára már a fennmaradás is komoly kihívást jelent.

Eszenyi Gábor