Körkép mínuszok után - A szamóca jelentősen, a szőlő kevésbé károsodott

2026. 04. 14. – 19:34 / Gazdaság

Az elmúlt hét közepe jelentős lehűlést hozott a Kárpát-medence időjárásában. Az április 8-ról 9-re, illetve a 9-ről 10-re virradó éjszaka Kárpátalja egyes termőtájain mínusz 7-8 fokot is mértek, s a hajnali hőmérséklet mindenütt mínusz 3-4 fok között mozgott. Ez pedig már komoly terméskieséssel jár. A szállított, tehát a magasabb légtérben érkező fagy ismét elvitte a kajszi- és a diótermés nagy részét, jelentős veszteségeket okozott az őszibarack-, a cseresznye-, a meggy- és a szilvaültetvényekben, de nem kímélte az éppen akkor virágzó korai körtét sem. Hogy lesz-e késői szüretelésű almánk és körténk, abban is csak reménykedhetünk. Az első felmérések szerint viszont a bogyós gyümölcsűek igazából nem károsodtak.

Hirdetés

- A kedvezőtlen időjárás miként befolyásolta a szőlő fejlődését?

- Ezúttal is kiderült, hogy a szőlő mennyire óvatos növény – kezdi válaszát Sass Krisztián, a kígyósi Sass családi szőlőbirtok és pincegazdaság szakmai irányítója. – Míg az enyhe márciusi időjárás hatására a kajszi a szokott időpontnál három héttel korábban kezdte meg a virágzását, addig a szőlő nedvkeringése, főként a hideg éjszakáknak köszönhetően, mindvégig visszafogott maradt. Néhány korai fajta jelent ez alól kivételt. Itt egyes vesszőkön már a rügykezdemények is megjelentek, ám a többség csak a rügyduzzadás, illetve a rügybontás fázisánál tart. Ilyenkor még néhány fokos fagy sem tesz kárt bennük. Ám ahol, mint mondtuk, már megjelentek a rügykezdemények – és ez számos kiskertben előfordult –, ott a már láthatóvá vált levél- és fürtkezdemények bizony elpusztultak. Csak reménykedni tudunk benne, hogy a későbbi hozamot igazából ez nem befolyásolja. Viszont a szőlőben megfigyelhető néhány olyan tényező, ami valóban negatívan hat.

- Elsősorban mire gondol?

- Főként a krónikussá váló csapadékhiányra. Ami miatt például sem új ültetvény telepítésére, sem az elpusztult tőkék pótlására nincs mód. Ilyenkor nem ajánlott semmiféle talajforgatás, hisz ez még inkább felgyorsítja a víz elpárolgását a termőréteg felső részéből. A gyomoktól csak vegyszerezéssel szabadulhatunk meg, ám erre a beavatkozásra még a hét folyamán sort kell keríteni.

Hirdetés

- A téli fagykárral mennyire kell számolni? – erre a kérdésre már Bíró Ernő benei gazda válaszol.

- Rég túl vagyunk már a szőlő metszésén, a hajtáskötözésen, ám szerencsére ilyesmit nem tapasztaltam. Köszönhető ez annak, hogy beértek a vesszők és a rajtuk áttelelő rügyek. Jelenleg nálam is a csapadékhiány jelenti a legnagyobb gondot. No meg az, hogy a szőlőhegy aljában nálam is lefagyott a kajszi és az őszibarack egy része, s úgy tűnik, hogy a portánkon álló cseresznye- és meggyfák sem hoznak idén termést. Sorrendben három egymást követő esztendőben kell ilyen szomorú tényt elkönyvelni.

- A települést nem csupán őszibarackjáról, szőlőjéről, boráról, de a szamócájáról is jól ismerik. Vajon mennyire keserítette meg a gazdák életét a múlt heti mínuszok?

Hirdetés

- Általános tendencia nálunk, hogy a koraiság elérése érdekében a termelők a szabadföldi ültetvényeket fátyolfóliával takarják le – magyarázza Varga István, a Pro Agricultura Carpatika Benében élő falugazdásza. – Most bizony néhány esetben ez a siettetés balul sült el. Mivel az így előcsalogatott virágok jelentős része a mínusz 4-5 fokos hidegben elfagyott. Természetszerűen a parcelláknak azon részén, ahol koratavasz óta nem alkalmazták a fátyolfóliás takarást, a töveken még kevés virágkezdemény volt található a fagyos éjszakák idején, így azok nem is károsodhattak. Azok a gazdák, akik fóliában termesztik a növényt, nagyon körültekintően jártak el. A legtöbb helyen duplafóliás takarást alkalmaztak, hisz a zárt közegben elkezdődött a bogyók érése. A jövő hét végén az elárusító helyeken már kapható lesz az első hazai friss gyümölcs. Valószínűsíthető, hogy ennek a kereskedők majd jól megkérik az árát. Az április eleji fagyok miatt a termelők elhúzódó szezonra számítanak.