Kárpátalján sorozatban immár harmadik évben viszi el a tavaszi fagy gyümölcsfáink termésének túlnyomó részét. Idén a hideg hajnalok április 10-re virradóan kezdődtek el, amikor is mínusz 3-4 fok alá süllyedt a hőmérő higanyszála, ám ma, azaz péntek hajnalra ennek sok helyen a dupláját mérték. Ez pedig már nem csupán a teljes virágzásban álló fák termését pusztítja el, hanem tönkre teszi a már fejlődésnek indult apró gyümölcskezdeményeket is. Leginkább ez a borsó nagyságúra nőtt kajszikon figyelhető meg.
- Mire számíthatnak azok, akik a mögöttünk hagyott két éjszaka alatt keményen védekeztek? – kérdezem Molnár Ildikót, a Pro Agricultura Carpatika falugazdászát.
- Szögezzük le az elején, hogy a mínusz 4-5 fokos hajnalokon, és különösen az az alatti hőmérsékleten már bármiféle emberi beavatkozás is csak apró eredményeket hozhat, ám néhány fontos szempontot legalább a jövőre való tekintettel mindenképpen figyelembe kell venni – hangzik a válasz. – Az ilyen szállított fagy esetében például az a legfontosabb, hogy megpróbáljuk elállni a beáramló hideg útját. Mivel a lehűlés általában kelet-északkelet irányból érkezik, nagyon fontos, hogy oda készítsük el a begyújtandó tüzelő, illetve füstölő anyagot. A hő hatására ugyanis a hideg légtömeg az ültetvényünknek ezen részét kikerüli. Akik végig dolgozták a mögöttünk hagyott kemény éjszakákat, azok tisztában vannak azzal, hogy folyamatosan pótolni kellett a szükséges tüzelő és füstölő anyagot. Így történt ez csütörtökről péntekre virradóan is, amikor már éjjel 1-2 órakor mínuszokat mértünk, s ez eltartott egészen reggel hét óráig.
- A mínusz 4-5 fok után mi maradhatott meg?
- Az már kijelenthető, hogy oda a kajszi- és az őszibarack, a korai szilva és körte teljes egésze, valamint a cseresznye és meggy is szinte száz százalékban. Dió sem lesz. A bogyós gyümölcsök közül leginkább a szederben bízhatunk. A szilvafajták közül a szerb fajták (pl. Csacsanszka lepotica) valamit még ígérnek, s a hazai fajták közül pedig még az aszalón maradhatott némi termés, mivel azok már korábban elvirágoztak és bekötöttek. Van néhány olyan későbbi virágzású körte és almafajtánk, amelynek termését valamilyen mértékben megkímélte a fagy.
- No és mi a helyzet a szamócával, az újburgonyával meg a szőlővel?
- A szamócázók keményen védekeztek megyeszerte, méghozzá nehézfüsttel. Ilyenkor az elégett száraz fa parazsára vizes szalmát szórnak, amelyet előzőleg ammóniatartalmú műtrágyával itattak át. Az ebből képződő füst órákon át ott lebeg a szamócaföldek felett. De félő, hogy a legkorábbi termés jelentős része így is károsodott, s csak a későbbi virágokból számíthatunk gyümölcsre. A fóliaházakban természetesen a védekezést sokkal egyszerűbben oldották meg, mint kint.
A dobronyi gazdák arról számoltak be, hogy az éppen kihajtott szabadföldi burgonyát a fátyolfóliás takarás a mínusz 4-5 fokos hidegtől nem védte meg. Hogy a most lefagyott bokrok mennyire tudnak megújulni, az még a jövő titka. Egyébként bajban vannak azok a zöldségkertészek is, akik a felszedett retek helyére a fűtetlen fóliában kiültették az előnevelt paradicsom és uborka palántákat. A helybeliek elmondása szerint a szőlőültetvényekben is okozott veszteségeket a fagy, ám ennek mértéke fajtáktól függően nagyon eltérő.
-ardai-
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
