Sokáig felesleges evolúciós maradványnak tartották a kis nyúlványt, amelynek nincs valódi funkciója az emberi szervezetben. Új kutatások azonban azt mutatják, hogy a vakbél az evolúció során többször is egymástól függetlenül kialakult különböző emlősökben, és fontosabb az immunrendszernek, mint eddig gondolták.
A legtöbben csak annyit tudnak a vakbélről, hogy ha begyullad, sürgős műtétre lehet szükség, egyébként pedig nincs fontos feladata. Ez a nézet részben Charles Darwinig nyúlik vissza, aki a vakbelet evolúciós maradványnak, azaz egykori növényevő őseink emésztőrendszerének „maradékának” tekintette. A Tufts University kutatói szerint az elmúlt évtizedek eredményei azonban egy jóval összetettebb történetet rajzolnak ki erről a kis szervről - írja az origo.hu.
Vakbél: az evolúció többször is „újra feltalálta”
A vakbél a vastagbélből kiinduló kis zsákszerű képződmény. Érdekessége, hogy formája és mérete különböző állatfajokban jelentősen eltér. Az embernél és más főemlősöknél hosszú, hengeres szerkezetű, míg például egyes erszényeseknél – például a koaláknál vagy a vombatféléknél – rövidebb vagy tölcsér alakú is lehet. Más emlősöknél, például egyes rágcsálóknál és nyulaknál pedig változatos arányokkal akár elágazó formájúak is előfordulnak.
Az evolúciós vizsgálatok szerint a vakbélhez hasonló szerv legalább három különböző emlőscsoportban – a főemlősökben, az erszényesekben és a rágcsálókban – egymástól függetlenül alakult ki.
Egy átfogó kutatás szerint a szervhez hasonló struktúra az evolúció során legalább 32 alkalommal jelent meg 361 emlősfajban. A biológiában ezt konvergens evolúciónak nevezik: amikor egy tulajdonság több különböző fejlődési vonalon is megjelenik, az általában arra utal, hogy valamilyen előnyt biztosított.
Immunrendszer és bélflóra: a vakbél valódi szerepe
A kutatók szerint a vakbél egyik fontos feladata az immunrendszer támogatása. A szerv falában sok úgynevezett nyirokszövet található, amely segít az immunsejteknek felismerni a bélben élő mikrobákat.
- Különösen gyermekkorban és serdülőkorban fontos ez a szerep, amikor az immunrendszer még fejlődésben van. A vakbélben található nyiroktüszők például olyan antitesteket termelnek, amelyek segítik semlegesíteni a kórokozókat.
Egy elmélet szerint a vakbél egyfajta „menedéket” biztosít a hasznos bélbaktériumok számára is. Súlyos bélfertőzések során a bélflóra nagy része kiürülhet a szervezetből, de a vakbélben megbúvó baktériumközösségek segíthetnek újra benépesíteni a beleket.
Miért csökkent mára a jelentősége?
Bár az evolúció többször is „újraalkotta” ezt a szervet, a modern világban a jelentősége kisebb lehet, mint evolúciós fejlődésünk alatt. Az ősi emberi környezetben – ahol gyakoriak voltak a fertőzések és a hasmenéses betegségek – egy gyorsan regenerálódó bélflóra komoly túlélési előnyt jelenthetett. A modern higiénia, a tiszta ivóvíz és az antibiotikumok azonban jelentősen csökkentették az ilyen fertőzések veszélyét. Eközben a vakbélgyulladás továbbra is gyakori probléma maradt, amelyet sok esetben műtéttel kezelnek. A kutatók szerint a vakbél jó példája annak, hogy az evolúció nem a modern egészséghez, hanem a múltbeli túlélési feltételekhez alkalmazkodik – írja a Science Alert.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
