A Spitzbergákon található világvégebunker után újabb különös projekt készül arra az esetre, ha az emberiség nem tudná elkerülni a saját pusztulását. Ausztráliában ugyanis egy szinte elpusztíthatatlannak tervezett, hatalmas acélmonolit épül, amely a repülőgépek feketedobozához hasonlóan éjjel-nappal rögzíti a Föld állapotát, a klímaváltozás legfontosabb mutatóit, valamint az emberiség döntéseit. A készítők szerint a szerkezet egyszerre szolgál figyelmeztetésként és időkapszulaként, így ha bekövetkezne a legrosszabb, részletes képet adhat arról, milyen események és mulasztások vezettek a civilizáció összeomlásához – ha viszont sikerül elkerülni a katasztrófát, akkor annak történetét is ugyanúgy megőrzi. Az építmény akár már idén elkészülhet.
Az elmúlt években egymást érték azok a projektek, amelyek egy esetleges globális katasztrófára próbálnak felkészülni. A Norvégiához tartozó Spitzbergákon működő, közismert világvégebunker (Svalbard Global Seed Vault) például a világ legfontosabb növényeinek vetőmagjait őrzi arra az esetre, ha egy természeti vagy ember okozta katasztrófa miatt újra kellene építeni a mezőgazdaságot.
Emellett a milliárdosok is egyre gyakrabban építenek luxusbunkereket a világ végére készülve, miközben a tudósok és a mérnökök azon dolgoznak, hogy az emberi civilizáció legfontosabb tudását is megőrizzék a jövő számára. Hamarosan pedig egy egészen különös kezdeményezés valósulhat meg végre Ausztráliában, ugyanis Tasmániában egy gigantikus, szinte elpusztíthatatlannak tervezett acélmonolit épül, amely a repülőgépek feketedobozához hasonlóan minden pillanatban rögzíti majd, hogyan változik bolygónk. Így ha bekövetkezne a legrosszabb, részletes bizonyítékot hagy hátra arról, hogyan ásta meg az emberiség a saját sírját.
A Tasmánia nyugati partvidékén, Queenstown közelében található egykori repülőtéren épülő Earth’s Black Box, vagyis a Föld feketedoboza első pillantásra inkább tűnik modern műalkotásnak, mint tudományos létesítménynek. Az óriási acélszerkezet azonban nagyon is komoly célt szolgál, a tervek szerint ugyanis folyamatosan dokumentálni fogja az emberiség és a bolygó állapotát, hogy ha egyszer a klímaváltozás vagy más ember okozta válságok miatt összeomlana a civilizáció, a túlélők vagy egy jövőbeli társadalom pontos képet kaphasson arról, mi vezetett a katasztrófához.
Már idén munkába állhat a csinos kis acélkoporsó
A projekt ötlete ráadásul nem új keletű, hiszen már 2021-ben, a glasgow-i COP26 ENSZ-klímacsúcs idején bejelentették az ötletet, ami persze azonnal be is járta a világsajtót. Olyan nagy visszhangot váltott ki, hogy még Stephen Colbert amerikai műsorvezető is megemlítette a The Late Show nyitómonológjában, ahol ironikusan csak annyit mondott: „Végünk van.”
Szerencsére a világvége nem jött el túl gyorsan, ugyanis bár a tervek szerint már 2022-re elkészült volna, ám a kivitelezés végül közel öt évet csúszott. A megvalósítás vezetői szerint ennek az volt az oka, hogy a rendkívül összetett mérnöki tervek kidolgozása, az engedélyeztetés, az adattároló rendszerek fejlesztése és a finanszírozás biztosítása sokkal több időt vett igénybe, mint azt eredetileg gondolták. A szükséges források jelentős része ugyanis adományokból érkezett. Jonathan Kneebone művészeti vezető szerint ezalatt az idő alatt pedig nemcsak magát az építményt tervezték újra, hanem az adatgyűjtő rendszert, a webes platformot és a projekt hosszú távú fenntarthatóságát biztosító finanszírozási modellt is.
Ha minden a tervek szerint alakul, az óriási szerkezetet 2026 decemberére helyezik üzembe.
A Föld feketedoboza ugyanis valóban monumentális lesz, a mintegy 16 méter hosszú és közel négy méter magas építmény nagyjából 7,5 centiméter vastag megerősített acélból és betonból készül. A tervezők szerint ez a kialakítás ellenáll a ciklonoknak, a földrengéseknek, az árvizeknek, a tűzvészeknek, sőt még a szándékos rongálási kísérleteknek is.
A mutatós acélkoporsó tetejét edzett üveg borítja, amely alatt 36 napelem kap helyet. Ezek biztosítják az energiaellátást akkor is, ha a hagyományos elektromos hálózat már régen megszűnt volna működni. Emellett hőtároló tartalékrendszer is gondoskodik arról, hogy az adatgyűjtés hosszú időn keresztül megszakítás nélkül folytatódhasson.
A szerkezet belsejében merevlemezek egész sora működik majd a nap 24 órájában. Ezek folyamatosan gyűjtik és tárolják a bolygó állapotára vonatkozó információkat. Az adatokat többek között űrügynökségek, meteorológiai szolgálatok, kutatóintézetek és egyetemek szolgáltatják. Ez a rendszer több száz különböző adatot rögzít, figyelemmel kíséri a szárazföldek és az óceánok hőmérsékletét, a tengerszint emelkedését, az óceánok savasodását, a légköri szén-dioxid-koncentrációt, a fajok eltűnését, a földhasználat változását, az energiafelhasználást, a katonai kiadásokat, valamint a népesség alakulását is.
Semmi nem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve
A projekt azonban nem csupán tudományos adatokat archivál. A feketedoboz eltárolja majd a vezető politikusok beszédeit – így például a közcímünkben említett kötcsei Orbán Viktor-mondást is –, a nemzetközi klímacsúcsok jelentéseit, a fontos híreket, a közösségi médiában zajló diskurzusokat és más olyan dokumentumokat is, amelyek bemutatják, miként reagált az emberiség a klímaválságra és az ahhoz kapcsolódó problémákra.
A cél ugyanis nem pusztán a természeti folyamatok rögzítése, hanem annak dokumentálása is, hogy az emberek milyen döntéseket hoztak, és hogyan viszonyultak a figyelmeztető jelekhez.
A projekt készítői szerint a szerkezet lényegében a bolygó adatrögzítője lesz, hiszen ahogyan egy repülőgép feketedoboza segít rekonstruálni egy szerencsétlenség előtti eseményeket, úgy ez az építmény is azt mutatja majd meg, hogy milyen lépések vezettek egy esetleges civilizációs összeomláshoz. Ebben a hasonlatban maga a Föld a repülőgép, az emberiség pedig a pilóta.
A kezdeményezés mögött álló Rouser Lab alapítója, Rob Beamish szerint a rendszer elsődleges feladata rövid távon az lesz, hogy folyamatosan kommunikáljon a nyilvánossággal. Az összegyűjtött adatok így online is elérhetők lesznek, a helyszínre látogatók pedig mobiltelefonjuk segítségével közvetlenül kapcsolódhatnak a rendszerhez. Hosszú távon azonban sokkal komorabb szerepet szánnak neki. A projekt hivatalos megfogalmazása szerint a feketedoboz „elfogulatlan beszámolót ad majd azokról az eseményekről, amelyek a bolygó pusztulásához vezettek”, miközben felelősségre is emlékezteti a jövő generációit. A projekt mottója ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az, hogy végül hogyan ér véget ez a történet, az teljes egészében rajtunk múlik.
Ennek ellenére Beamish úgy véli, a félelem erős motiváló tényező lehet a klímavédelemben, az általuk rögzített adatok pedig pontosan ezt szolgálhatják. Ugyan a legtöbb adat már most meglehetősen sokkoló, az alapító szerint a „repülőgép még mindig a levegőben van”, vagyis továbbra is van esélyünk elkerülni a legsúlyosabb klímaforgatókönyveket. Nem minden szakértő ért azonban egyet ezzel...
Nem elég ijesztgetni?
Katharine Hayhoe légkörkutató szerint a projekt különösen értékes lehet, mert pontosabb időbeli felbontásban őrizheti meg azokat az információkat, amelyeket a természet is eltárol. A Föld ugyanis saját klímatörténetét is megőrzi a jégfuratokban, a korallokban és a fák évgyűrűiben, amelyek segítségével a kutatók évezredekre visszamenően rekonstruálhatják a klíma alakulását. A feketedoboz ezt egészítheti ki részletesebb, folyamatos emberi adatgyűjtéssel. Ugyanakkor szerinte
a félelem önmagában nem vezet cselekvéshez.
Mert bár valóban alkalmas arra, hogy felhívja a figyelmet egy problémára, és beszélgetéseket indítson el róla, ha az emberek nem tudják, mit tehetnének a helyzet javításáért, akkor inkább nem tesznek semmit – idézi a CNN.
Hasonló állásponton van Anthony Leiserowitz, a Yale Egyetem klímakommunikációs professzora is, aki szerint a félelem evolúciós szempontból elsősorban az azonnali veszélyek kezelésére szolgál, például amikor egy ragadozó ránk támad. A klímaváltozás azonban egy egészen más természetű fenyegetés, ami lassan, évtizedeken keresztül bontakozik ki, ezért a félelem hosszú távon nem fenntartható motiváció. A professzor szerint még ha a feketedoboz fel is kelti az emberek figyelmét, ahhoz folyamatosan újra és újra napirenden kell tartani a témát, hogy valódi társadalmi hatása legyen.
Azt ugyan majd meglátjuk, hogy ebből mi válik valósággá, az biztos, hogy a projekt nem egy elvetemült ötlet. Tasmánia nyugati partvidékét ugyanis a világ egyik geológiailag és politikailag legstabilabb térségének tartják. Az elszigetelt fekvés csökkenti a vandalizmus veszélyét, ugyanakkor a terület továbbra is megközelíthető a látogatók számára. Shane Pitt, a West Coast régió polgármestere szerint a különleges létesítmény pedig még a turizmusnak is lendületet adhat ezen a mindössze mintegy 4600 lakosú vidéken. Ezért pedig már magában is megérheti a feketedoboz felállítása.
A projekt készítői ugyanakkor hangsúlyozzák, a létesítmény nem kizárólag a világvége eljövetelének esetére készül, ugyanis ha az emberiség képes lesz megfékezni a klímaváltozást és elkerülni a legsúlyosabb következményeket, akkor az építmény ezt a sikertörténetet is ugyanúgy dokumentálni fogja. Ha azonban kudarcot vallunk, akkor az elpusztíthatatlannak szánt monolit maradhat az egyik utolsó tanú, amely megőrzi, hogyan jutott el a civilizáció a saját maga által előidézett katasztrófa küszöbére. Vagy azon is túl... -közölte az index.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
