Szili Katalin: a 21. század kihívásaira erős nemzetként kell választ adni

Erős nemzetként kell választ adni a jelen kihívásaira, erős nemzetként kell a nemzetek Európája erőforrásának lenni - jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a felvidéki Éberhardon, a nemzeti összetartozás napjának alkalmából az Apponyi Albert gróf végső nyughelyén tartott megemlékezésen szombaton.

Szili Katalin beszédében rámutatott: a Trianon óta eltelt 103 évben a magyarság már bebizonyította, hogy egységes nemzet az elválasztó határok ellenére is, ugyanakkor tudatosítani kell a szomszédos államokkal, a cél nem az, hogy a jelenlegi status quo megváltozzon, hanem hogy a mai európai helyzetben olyan összefogás és együttműködés alakuljon ki, amely egy lehetséges új európai súlypontot is teremt.

Hozzáfűzte: láttatni kell azt is, hogy az az Európa, amelyet mi megfogalmazunk, nem a kozmopolita gondolkodásmódon és a meghaladott internacionalizmuson alapul, hanem azon, ami a nemzeti szuverenitást és a nemzetek Európáját jelenti a jövőben.

"Ha ma Trianonról beszélünk, nincs okunk arra, hogy önemésztő magatartást tanúsítsunk, hanem az a fontos, hogy a jelen kihívásai közt mit tudunk azért tenni, hogy erős nemzetként legyünk egy erős erőforrása ennek az Európának" - jelentette ki Szili Katalin.

A miniszterelnöki főtanácsadó Apponyi Albertról szólva elmondta: a grófra többnyire úgy emlékeznek, mint aki Trianonban a nemzet nagy védőügyvédjeként az egész magyarságot és a magyar földet védte, ugyanakkor azt is fontos kiemelni, hogy ő volt az, aki a békediktátumot követően a Népszövetségben mindig kiállt a nemzeti kisebbségek jogaiért.

Rámutatott: ha Apponyi ma is itt lenne köztünk, azzal szembesülne, hogy száz év múltán ugyanazok a kisebbségi törekvések vannak, mint amelyekért ő már küzdött. Példaként hozta fel, hogy a gróf azt akarta, legyen lehetőség arra, hogy oktatási ügyekben a kisebbségi közösségek közvetlenül a Népszövetség tanácsához fordulhassanak.

"Legyen lehetőség arra, hogy a kisebbségi közösségek európai fórumok előtt ezeket peresíthessék is" - jelentette ki Szili Katalin.

Forró Krisztián, az egységes felvidéki magyar párt, a Szövetség elnöke a megemlékezésen elmondta: Trianonban megpróbálták megosztani, a második világháború után pedig tovább próbálták gyengíteni a magyarságot, de ennek ellenére, több mint száz év után elmondható, hogy továbbra is mintegy félmillió magyar él a Felvidéken, és itt is akar boldogulni. Az viszont, hogy milyen lesz a felvidéki magyarság jövője, nagyban függ attól, hogy a szeptemberi előrehozott parlamenti választásokon milyen eredményt fog tudni felmutatni a Szövetség és így a felvidéki magyar közösség.

"Szeptember 30. után el kell, hogy tudjuk mondani, mi az, ami jár, és azon kell dolgozni, hogy ezt meg is kapjuk" - fogalmazott a magyar párt elnöke.

Bárdos Gyula, a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális-közéleti szervezetének, a Csemadoknak az elnöke a szeptemberi választásokkal összefüggésben azt mondta: minden egyes felvidéki magyarra szüksége van a közösségnek, a nemzetnek, mivel egy olyan megmérettetés elé néz a felvidéki magyarság, amely komoly hatással lesz a magyar közösségre, nemcsak a Felvidéken, hanem az egész Kárpát-medencében is.

A hétvége során a Felvidék több magyarok lakta településén is tartottak és tartanak megemlékezéseket a nemzeti összetartozás napja alkalmából. A Pozsonyhoz közeli Éberhardon a Csemadok által szervezett megemlékezés az ilyen rendezvények sorában központinak számít. Az ökumenikus istentisztelettel összekötött megemlékezést hagyományosan a helyi kápolnában, Apponyi Albert végső nyughelyén tartják. A szombati istentisztelet után a megemlékezés a helyi művelődési házban folytatódott.