A NATO tagállamok vezetőinek hétfői csúcstalálkozója új fejezetet nyit a szövetség számára a NATO 2030 reformkezdeményezés elfogadása által, amely a kollektív védelem, illetve a kulcsfontosságú infrastruktúrák megerősítését helyezi előtérbe - jelentette ki sajtótájékoztatóján pénteken Jens Stoltenberg a 30 államot tömörítő brüsszeli székhelyű szervezet főtitkára.
Stoltenberg hangsúlyozta: "a globális verseny korában élünk, amelyben összefogás nélkül egyetlen ország és egyetlen kontinens se tudja kezelni a ránk háruló fenyegetéseket, a folytonos terror és kibertámadásokat, a klímaváltozást, továbbá az egyre nagyobb befolyással bíró Kína és az agresszív viselkedést mutató Oroszország jelentette kockázatokat."
Mint mondta, a csúcstalálkozótól azt várja, hogy a tagállamok elfogadják a NATO 2030 reformkezdeményezést, ami a szövetség értékeinek megerősítéséről és a szabályokon alapuló nemzetközi rend védelméről is szól. Több politikai konzultációra, a szervezet katonai pozíciójának megerősítésére, az erőkészenlétének növelésére lesz szükség, továbbá több pénzt kell fektetni a kollektív védelembe, fokozni a védelmi innovációt minden szövetséges tagállamban - tette hozzá.
Bejelentette, hogy amennyiben a tagállamok megállapodnak, a NATO új központot hoz létre, amely elősegíti a szövetségesek közötti fokozottabb technológiai együttműködést, továbbá egy innovációs alapot, amely támogatja a biztonsági és védelmi technológiai újításokat. A klímavédelemmel kapcsolatban elmondta, hogy a szövetségesektől egyértelmű politikai kötelezettségvállalást vár a katonai műveletekkel járó nettó zéró károsanyag-kibocsátás irányában.
Stoltenberg hangsúlyozta továbbá, hogy új védelmi stratégiát kell kidolgozni a kibertámadások elleni védekezéshez, amelyhez megfelelő technikai képességekre, katonai tervezésre és politikai konzultációkra van szükség. Hozzáfűzte, egyértelmű jelzést fog küldeni a csúcstalálkozón arról is, hogy a NATO-nak ugyanolyan hatékony védekezésre van szüksége az űrben, mint más területeken.
"Az űr alapvető fontosságú számunkra az navigációhoz, az információgyűjtéshez és a rakétatámadások kivédéséhez" - emelte ki.
A főtitkár végezetül elmondta, hogy a szervezet továbbra is támogatja két legfontosabb partnerországát, Ukrajnát és Georgiát, és katonai missziója befejezte után is segíti Afganisztánt.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.