Jens Stoltenberg NATO-főtitkár

MTI

 / Közélet

Svédország és Finnország teljesítette azokat a vállalásokat, amelyeket a NATO-csatlakozásuk kapcsán Törökországnak tett, különös tekintettel Ankarának a terrorizmus elleni harccal kapcsolatos aggályaira - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Isztambulban, a Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat követő közös sajtótájékoztatón.

Stoltenberg aláhúzta: Stockholm és Helsinki fokozta együttműködését Törökországgal a terrorizmus elleni harc terén, és tartós mechanizmus jött létre. Példaként említette, hogy Svédország új törvényeket is életbe léptetett ennek érdekében.

A NATO-főtitkár többször leszögezte: most már eljött az idő, hogy Svédország és Finnország a közeljövőben a szövetség teljes jogú tagja legyen. Nagyon fontos, hogy ebben a nehéz időben lezárjuk a csatlakozásukat - hangoztatta.

Ankara azzal vádolja Svédországot és Finnországot, hogy a török vezetés által terroristáknak tartott csoportokat támogatnak, többek között a Kurdisztáni Munkáspártot (PKK). A PKK-t az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek nyilvánította.

Cavusoglu a sajtótájékoztatón azt nehezményezte, hogy - szerinte - Svédország és Finnország még nem hajtotta végre minden pontját teljesen annak a háromoldalú memorandumnak, amelyet júniusban írtak alá a terrorizmus elleni harc ügyében. Azt hangoztatta, hogy Ankara konkrét lépéseket szeretne látni.

A török diplomácia vezetője ugyanakkor elismerte, hogy az új svéd kormány eltökéltebb a memorandum teljesítését illetően. Jelezte egyúttal: Recep Tayyip Erdogan török elnök november 8-án Ankarában fogadja Ulf Kristersson svéd miniszterelnököt.

Stoltenberg, aki háromnapos hivatalosra látogatásra érkezett csütörtökön Törökországba, pénteken Erdogannal is találkozik Isztambulban.


Címlapról ajánljuk

A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.

Az ukrán elnök jelezte, hogy ezt összekapcsolja a 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolásának feloldásával.

A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.

Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.

Az előzetes adatok szerint az SZBU drónjai öt, egyenként 20 ezer köbméter kapacitású nyersolajtartályt rongáltak meg.

A döntés hátterében elsősorban nem politikai, hanem nagyon is személyes és gazdasági okok állnak.

Ukrajna már 10 éves drónszállítási megállapodást írt alá három közel-keleti országgal.

A holland hatóságok elutasították Pavel Kriszevics orosz művész és korábbi politikai fogoly vízumkérelmét.

„Reggel fogj a magvetéshez, és ne pihentesd a kezed este sem” – a Prédikátor könyvéből (11,6a) vett ige volt a mottója a csendesnapnak.