A feldolgozott húsok, például a virsli és a kolbász rendszeres fogyasztása a vastag- és végbélrák egyik kockázati tényezője lehet. Egy friss felmérés szerint azonban az amerikaiak 45 százaléka nincs tisztában ezzel az összefüggéssel. Napi 50 gramm feldolgozott hús fogyasztása a kutatások szerint mintegy 18 százalékkal növelheti a betegség relatív kockázatát.
Az Origo beszámolója szerint az étrend befolyásolhatja a vastagbélrák kialakulásának kockázatát, ennek ellenére sokan nem tudják, mely élelmiszereket lenne érdemes kerülni vagy ritkábban fogyasztani. Taylor Janulewicz daganatos betegségekre és táplálkozásra specializálódott dietetikus szerint a felmérés eredménye nem meglepő, mivel az étrenddel és az egészséggel kapcsolatban rengeteg téves információ kering.
A feldolgozott húsok abban különböznek a friss húsoktól, hogy tartósításuk vagy ízük fokozása érdekében különféle eljárásoknak vetik alá őket. Ilyen lehet a pácolás, a füstölés, a sózás vagy a vegyi tartósítószerek hozzáadása.
Ezek az eljárások megváltoztatják a hús eredeti állapotát, meghosszabbíthatják az eltarthatóságát, és gyakran intenzívebbé teszik az ízét. A gyakori feldolgozott húsok közé tartoznak a bacon és más szalonnakészítmények, a pastrami, a szárított marhahús, a sonka, a szalámi és a biltong.
Napi 50 gramm is számíthat
Az Egészségügyi Világszervezet több mint egy évtizede az 1. csoportba tartozó rákkeltő anyagként tartja számon a feldolgozott húsokat. Ez a besorolás azt jelenti, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a rákkeltő hatásra, és fogyasztásukat a vastag- és végbélrák kockázatának növekedésével hozták összefüggésbe.
Ugyanebbe a csoportba tartozik például a dohányfüst és az azbeszt is. Fontos azonban, hogy ez a besorolás a bizonyítékok erősségére vonatkozik, és nem azt jelenti, hogy valamennyi felsorolt tényező azonos mértékű kockázatot jelent.
A kutatások szerint napi 50 gramm feldolgozott hús elfogyasztása – ami körülbelül két szelet baconnel vagy egy virslivel egyenértékű – nagyjából 18 százalékkal növelheti a vastag- és végbélrák relatív kockázatát.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy a betegség kialakulásának esélye 18 százalékponttal nő. Az Origo példája szerint egy átlagos ember élete során körülbelül 5 százalék eséllyel betegszik meg vastag- vagy végbélrákban. A 18 százalékos relatív kockázatnövekedés ezt körülbelül 5,75 százalékra emelné, vagyis az abszolút növekedés kevesebb mint egy százalékpont.
A feldolgozott húsok több módon is hozzájárulhatnak a kockázathoz. Tartósításuk során nitrátokat és nitriteket használhatnak, a nitritekből pedig a gyomor savas környezetében és a bélrendszerben N-nitrozo-vegyületek képződhetnek.
Ezek a vegyületek károsíthatják a vastagbelet bélelő sejtek DNS-ét. Ha a szervezet nem képes megfelelően kijavítani a károsodást, idővel olyan mutációk jelenhetnek meg, amelyek daganatos növekedéshez vezethetnek.
A füstölés és a pácolás során más káros vegyületek, köztük heterociklusos aminok és policiklusos aromás szénhidrogének is kialakulhatnak. A kutatások szerint ezek ugyancsak károsíthatják a vastag- és végbél falát borító sejteket.
Egyszerű változtatásokkal csökkenthető a fogyasztásuk
Az American Institute for Cancer Research ajánlása szerint a vörös hús fogyasztását legfeljebb heti három adagra, összesen mintegy 340-510 gramm főtt húsra érdemes korlátozni. Feldolgozott húsból pedig a lehető legkevesebbet javasolják fogyasztani.
A szakértők szerint ezeket az élelmiszereket lehetőleg kerülni kell, vagy csak alkalmanként érdemes fogyasztani, nem pedig az étrend rendszeres részeként.
A változtatásnak nem kell feltétlenül drasztikusnak lennie. A hét elején például nagyobb adag csirkét, pulykát, halat vagy babot lehet elkészíteni, majd ezeket felhasználni szendvicsekhez és salátákhoz a feldolgozott vörös húsok helyett.
Aki rendszeresen bacont vagy kolbászt eszik reggelire, időnként tojásra, görög joghurtra vagy babra cserélheti ezeket. A teljes elhagyás helyett a mennyiség is csökkenthető: a pizzára például kevesebb pepperoni és több zöldség kerülhet. A virslihez, baconhöz és hasonló ételekhez pedig különleges alkalmakra szánt fogásként is lehet viszonyulni.
A feldolgozott húsok mellett az alkoholfogyasztás csökkentése is szerepet játszhat a vastag- és végbélrák kockázatának mérséklésében. Ezzel párhuzamosan érdemes több gyümölcsöt, zöldséget, teljes kiőrlésű gabonát és élelmi rostot fogyasztani, mivel az ezekben gazdag étrend összefüggést mutat a betegség alacsonyabb kockázatával.
A rendszeres testmozgás szintén fontos, ahogyan a szűrővizsgálatok is. Az étrend megváltoztatása ugyanis nem helyettesíti a megfelelő rákszűrést.
A táplálkozás és a vastagbélrák kapcsolatával a Kárpátinfo.net korábban részletesen is foglalkozott. Egy összeállítás a vörös és feldolgozott húsok fogyasztásának kockázatait vizsgálta, és arra is kitért, milyen élelmiszerek kerülhetnek előtérbe helyettük. A tejtermékek, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, színes zöldségek és gyümölcsök, valamint egyes halfélék is szerepeltek a felsorolásban.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztását szintén összefüggésbe hozták a vastagbélben kialakuló elváltozásokkal. Egy nagyszabású amerikai kutatásról szóló beszámoló szerint a legtöbb ultrafeldolgozott ételt fogyasztó nőknél gyakrabban jelentek meg adenomák. A vizsgálat ugyanakkor összefüggést mutatott ki, és nem bizonyította, hogy közvetlenül ezek az élelmiszerek okozzák az elváltozásokat.
A vörös hús és a vastagbélrák közötti biológiai kapcsolatot is vizsgálják a kutatók. Egy korábbi tanulmány a vörös húsban található vas lehetséges szerepét elemezte a daganatos folyamatokban. Az eredmények a betegség kialakulásának pontosabb megértéséhez és később akár új kezelési lehetőségek kutatásához is hozzájárulhatnak.
Nemcsak az étrendi kockázati tényezőket kutatják. Egy nemzetközi vizsgálat egy bélbaktériumban található specifikus vírus és a vastagbélrák közötti kapcsolatot tárta fel. A kutatók statisztikai összefüggést találtak, de egyelőre nem tudják biztosan, hogy maga a vírus hozzájárul-e a betegség kialakulásához, vagy csupán más bélrendszeri változások jelzője.
A megelőzéssel összefüggő tápanyagokat ugyancsak vizsgálják. A Kárpátinfo.net által ismertetett egyik kutatás a magnézium, a bélflóra és a vastagbélrák kapcsolatát elemezte. A kutatók arra keresték a választ, hogy a magnéziumbevitel képes-e kedvezően befolyásolni a bél mikrobiomját, és ezen keresztül szerepet játszhat-e a daganatképződés kockázatának mérséklésében.


















