A neutroncsillagok bizonyos szupernóvák végtermékei. A hatalmas csillagok önmagukba roskadnak, majd felrobbannak, és egy sűrű objektumot hagynak maguk után, amely sok esetben nagyon gyorsan forog, és rádióhullámokat bocsát ki. Néhány ilyen objektum másodpercenként több száz fordulatot képes megtenni. A kutatók most azonban egy olyan neutroncsillag felfedezéséről számoltak be, amelyhez hasonlót korábban még nem láttak; szokatlanul lassan forog. Az is felmerült, hogy talán nem is neutroncsillagot figyeltek meg, hanem valami egészen mást.
A szóban forgó neutroncsillag neve ASKAP J1935+2148 - írja az IFL Science.
A csillag periódusa 53,8 perc, és három különböző emissziós állapota van:
- egy 10 és 50 másodperc közötti rendkívül fényes rádióhullám-impulzus,
- egy 26-szor halványabb, 370 milliszekundumig tartó gyenge jelkibocsátás,
- majd egy nyugalmi időszak.
"Hihetetlenül szokatlan, hogy egy olyan neutroncsillag-jelöltet találtunk, ami ilyen módon bocsát ki rádióimpulzusokat. Az a tény, hogy a jel ilyen nyugodt ütemben ismétlődik, rendkívüli" - mondta a közleményben a vezető szerző, Dr. Manisha Caleb, a Sydney-i Egyetem Csillagászati Intézetének munkatársa.
Az objektumot a nyugat-ausztráliai Wajarri Yamaji Countryban található ASKAP teleszkóppal fedezték fel, és egy másik rádióobszervatórium, a MeerKAT is segített a megfigyelésben.
Különösen érdekes, hogy ez az objektum három különböző kibocsátási állapotot mutat, amelyek mindegyike teljesen eltérő tulajdonságokkal rendelkezik. A dél-afrikai MeerKAT rádióteleszkóp döntő szerepet játszott ezen állapotok megkülönböztetésében. Ha a jelek nem az égbolt egyazon pontjáról származnak, nem hittük volna, hogy ugyanaz az objektum produkálja őket”
– magyarázta Caleb.
Nem is biztos, hogy neutroncsillagot figyeltek meg?
Még ma sem tisztázott, hogy a neutroncsillagok hogyan állítanak elő rádióhullámokat. Egyes elméletek képesek magyarázni bizonyos eseteket, a teljes képet ugyanakkor továbbra is homály fedi.
Az is felmerült, hogy a tudósok talán nem is neutroncsillagot találtak, hanem egy egészen más égitestet;
egy fehér törpét, amely kivételesen erős mágneses mezővel rendelkezik.
A fehér törpék a kisebb tömegű csillagok élete végén maradnak vissza, Napunk is hasonlóan fejezi majd be pályafutását körülbelül 5 milliárd év múlva.
"Ez akár arra is késztethet bennünket, hogy felülvizsgáljuk a neutroncsillagokról vagy fehér törpékről alkotott évtizedes ismereteinket" – összegezte a felfedezést dr. Caleb.
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Ungváron elbúcsúztatták a 40 éves Katasinszkij Arturt, aki 2026 februárjában esett el a fronton. A katonát a Dicsőség dombján temették el.
A légvédelem 154 drónt semlegesített az ország északi, déli és keleti régióiban, azonban 10 helyszínen 12 drón célba talált.
A biztonság és a stabilitás jelenti a legnagyobb vonzóerőt a határ mentén fekvő régióban.
A mostani hosszabbítás 2026. augusztus 2-ig lesz érvényben.
Ez a finomító részt vesz az orosz hadsereg ellátásában Ukrajna területén.
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
