Tudósok a Föld legrégebbi életjeleit fedezték fel egy új módszer segítségével, amely felismeri az ősi kőzetekben található élő szervezetek kémiai ujjlenyomatait. Ez a módszer ígéretesnek tűnik a bolygónkon kívüli élet kutatásában is – írja a Reuters.
A kutatók mikrobiális élet nyomait találták meg olyan dél-afrikai kőzetekben, amelyek körülbelül 3,3 milliárd évesek.
Emellett olyan molekuláris nyomokat is találtak, amelyeket oxigént termelő fotoszintézist, vagyis a napfény energiává alakítását végző mikrobák hagytak hátra körülbelül 2,5 milliárd éves dél-afrikai kőzetekben.
A tudósok egy gépi tanulást alkalmazó módszert fejlesztettek ki, amely 90 százalékos pontossággal meg tudja különböztetni az ősi kőzetekben a biológiai eredetű szerves molekulákat, például a növényekből és állatokból származókat, a nem élő eredetű szerves molekuláktól.
„A figyelemre méltó felfedezés az, hogy az erősen lebomlott molekulákból is ki tudjuk szűrni az ősi élet nyomait”
– mondta Robert Hazen, a washingtoni Carnegie Institution for Science ásványkutatója és asztrobiológusa. A kutatás eredményeit összefoglaló tanulmány társszerzője hozzátette, hogy „ez a felfedezés paradigmaváltást jelent az ősi élet kutatásában.”
A Föld legkorábbi életének nyomait kutató tudósok eddig elsősorban fosszilis organizmusok megtalálására támaszkodtak. A legrégebbi, egyértelműen élő szervezetekhez tartozó fosszíliák az ausztráliai, körülbelül 3,5 milliárd éves, halomszerű mikrobiális lerakódások, az úgynevezett sztromatolitok, azonban az ilyen fosszíliák rendkívül ritkák. A korai élet nyomainak felkutatására egy másik módszer az ősi kőzetekben található biomolekulák – az élő szervezetekhez kapcsolódó vegyi anyagok – nyomainak keresése.
Az új megközelítés ezt az utat követi.
A kutatók például arra utaló bizonyítékokat találtak, hogy az oxigént termelő fotoszintézis több mint 800 millió évvel korábban kezdődött el, mint ahogy azt eddig ismerték.
A fotoszintézis – amely idővel oxigénnel telítette a bolygó légkörét és lehetővé tette a komplex aerob élet evolúcióját – kezdetben a tengeri baktériumok által valósult meg.
A földön kívüli életformák kutatásában is segíthet
A kutatók a NASA-tól is támogatást kaptak az élet nyomainak azonosítására szolgáló módszerük fejlesztésére. A NASA Mars-járói kőzetmintákat gyűjtöttek a Marson annak érdekében, hogy megtudják, volt-e valaha élet a Föld szomszédos bolygóján.
Naprendszerünk más célpontjai is ígéretesek a Földön kívüli élet kutatásában – például a Szaturnusz Enceladus és Titan holdjai, valamint a Jupiter Europa holdja.
„Nagyon izgatottak vagyunk annak a lehetőségétől, hogy ezt a módszert marsbeli mintákon alkalmazzuk, ideális esetben a Földre visszahozott mintákon, de esetleg egy jövőbeli Mars-misszió során is” – fogalmazott Robert Hazen - közölte a hirado.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
