Nem támasztják alá tudományos vizsgálatok a „szuperélelmiszernek” kikiáltott alapanyagok egészségügyi előnyeit. Azt viszont mérések igazolják, hogy a messziről érkezett zöldségben, gyümölcsben általában több a vegyszermaradvány – hívja fel a figyelmet Szabó Adrienn, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika dietetikusa, aki könyvet is írt a témában. Az egészséges étkezés kulcsa szakmai álláspontja szerint sokkal inkább a változatos, színes étrendben rejlik.
Amennyire hangzatos, olyannyira megtévesztő kifejezés a superfood (vagy magyarul szuperélelmiszer). Elvileg azokat az alapanyagokat nevezzük így, amelyek tápanyag-összetételük révén több egészségügyi előnyt nyújtanak más termékekhez képest. Valójában azonban, magyarázza Szabó Adrienn, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika dietetikusa, ezeket az előnyöket tudományos vizsgálatok nem támasztják alá. Nem árt tudni azt sem, hogy semmilyen hiányt nem szenved a szervezete annak, aki soha nem él ezekkel – emeli ki a Semmelweis Egyetem cikkében Szabó Adrienn - írja az origo.hu.
A távolról hozott élelmiszerek kockázatosak
Aki ennek ellenére ragaszkodik a „szuperélelmiszerekhez”, annak a dietetikus azt tanácsolja, hogy válasszon olyat, ami hazánkban is megterem, és nem kell messziről szállítani. Ezt nemcsak ökológiai szempontok indokolják, de például az is, hogy a szezonon kívül és messziről érkező zöldségben, gyümölcsben általában több a vegyszermaradvány – az utóérlelésre vagy mondjuk a kártevők elleni védekezésre használt kemikáliákból –, és ezt mérések igazolják.
Az azonban csak közkeletű tévhit, hogy a szállítás miatt szignifikánsan csökken a gyümölcsök, zöldségek vitamin- vagy ásványianyag-tartalma. A számunkra szintén értékes antioxidáns-tartalomból azonban veszíthet a zöldség, a gyümölcs, miközben az őt érő negatív hatásokkal szemben próbál védekezni – teszi hozzá a szakember.
A fokhagyma és cékla szuperereje
Szabó Adrienn felhívja a figyelmet arra, hogy rengeteg zöldség, gyümölcs, gabona és olajos mag is megterem hazánkban, amely „szupererővel” rendelkezik, így méltán viselhetné a superfood elnevezést.
A fokhagyma, a cékla, vagy a gyümölcsök közül az áfonya „szupererejét” sokan ismerik. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a lenmag összetétele alapján abszolút versenyképes a chia maggal, olyan magas a rost- és az omega-3 zsírsav-tartalma – mutat rá a dietetikus. Kiemelkedő az antioxidáns-, rost- és vitamintartalmuk az aszalványoknak is, amelyek közül például a som, a csipkebogyó vagy a meggy remekül helyettesíti a goji bogyót. Jó tudni, hogy a sima aszalt gyümölcsökben nincs hozzáadott cukor, így mértékkel, de azok is fogyaszthatják, akik vigyáznak a vonalaikra vagy cukorbetegek. Az aszalt szilva antioxidáns tartalma nagyon magas, emeli ki a szakember.
Egy harmadik ismert „szuperélelmiszer”, az avokádó nagyszerűen helyettesíthető kevés ideig főzött, majd turmixolt zöldborsóval, brokkolival, amihez egy kis lenmag-, tökmag-, vagy akár dióolajat adva az avokádókrémhez hasonló, tápanyag-összetételben pedig még annál is jobb zöldkrémet lehet készíteni.
Aki pedig azt gondolja, hogy a lazacnál nincs egészségesebb hal, annak a Semmelweis Egyetem dietetikusa azt tanácsolja, fogyasszon inkább a lazacfélék családjába tartozó őshonos pisztrángot. Ez is bővelkedik a szív-érrendszer működésére jótékonyan ható Omega-3 zsírsavban.
Szuperélelmiszerek helyett változatos étrend
Szabó Adrienn végezetül azt is hangsúlyozza, hogy az egészséges étkezés kulcsa nem a szuperélelmiszereknek kikiáltott alapanyagokban, hanem a változatos és színes étrendben rejlik. S hogy miért érdemes színeseket enni?
Mert a színes élelmiszerek tartalmazzák a szervezet számára jótékony hatású, vegyületeket (antioxidánsokat, polifenolokat, fitonutriensek), emellett a színanyagoknak szabadgyökkötő és ez által gyulladáscsökkentő kapacitásuk is van.
Ráadásul a mikrobiom, vagyis a tápcsatornában élő baktériumok, vírusok és gombák számára is energiaforrást szolgáltatnak.
A „színes” vegyületek nemcsak a zöldségekben meg a gyümölcsökben, hanem az olajos magvakban, vagy a gabonaszemben, különösen a belső, csíra részében is megtalálhatók. Vagyis akár a teljes kiőrlésű kenyér is lehet „superfood” – hoz fel még egy példát az itthon is fellelhető „szuperélelmiszerekre” Szabó Adrienn.
A színesek közül a téli időszakra a dietetikus – akinek 2020-ban jelent meg Magyar superfood című könyve – a lilahagymát, a lila káposztát, a fekete retket, a sütőtököt, a kelkáposztát, a gombákat, a sárgarépát ajánlja, aki a magyaros ízvilágot kedveli, annak pedig azt, hogy nyugodtan használjon több vöröshagymát és pirospaprikát az ételek elkészítéséhez. Aki pedig igazi C-vitaminbombát keres, válassza a homoktövisvelőből készült vízzel hígított italt, ami kiváló alternatívája az import citromból készült napindító italnak, a citromos víznek.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
