Sokkal durvább a császármetszés hatása, mint hittük – még az evolúciót is átírhatja
Sokkal durvább a császármetszés hatása, mint hittük – még az evolúciót is átírhatja
 / Mozaik

A kutatók szerint a modern szülészet hatása akár generációk alatt is megjelenhet.  Új kutatások szerint az evolúció, az étrend és a modern orvoslás együtt alakíthatja a női test jövőjét - és ezen keresztül a császármetszések jövőbeni alakulását.

Hirdetés

Miközben a szülés az emberi faj fennmaradásának feltétele, még ma is fájdalmas és gyakran veszélyes folyamat. Az emberi evolúció egyik nagy kérdése, hogy miért szülnek nehezebben az emberek a többi emlőshöz képest. Egy kutatás szerint a modern orvosi beavatkozások – így a császármetszés is – megváltoztathatják az emberi test fejlődésének irányát, a legfrissebb kutatások ugyanakkor azt is mutatják, hogy a szülés nehézsége mögött jóval több tényező áll, mint korábban gondoltuk - írja az origo.hu.

Szűkül a női medence, nő a császármetszések aránya

Egy tavalyi tanulmány azt állította, hogy Ausztráliában, Mexikóban és Lengyelországban a nők átlagos medenceszélessége 1926 óta mintegy 4,2 centiméterrel csökkent. A szerzők szerint, ha ez a tendencia folytatódik, a jövőben akár a műtéti szülés válhat az egyetlen biztonságos lehetőséggé. Az elképzelés az úgynevezett szülészeti dilemma (obstetrical dilemma) evolúciós elméletre épül, amely azt magyarázza meg, miért szülnek nehezebben az emberek a többi méhlepényes emlőshöz képest.

Az elmélet szerint az emberi test két ellentétes evolúciós nyomás között fejlődött:

  • a keskenyebb medence hatékonyabb kétlábon járást tesz lehetővé,
  • a szélesebb medence viszont megkönnyíti a szülést.

Ráadásul az emberi agy méretének növekedése miatt a csecsemők feje viszonylag nagy, ami tovább nehezíti a szülést. Sherwood Washburn antropológus már 1960-ban felvetette, hogy az evolúció kompromisszumot kötött: az emberi babák viszonylag éretlen állapotban születnek meg, hogy átférjenek a szülőcsatornán. Az elmélet nagy hatású volt, de ma már sok részét vitatják – különösen azokat a társadalmi következtetéseket, amelyek a nők szerepéről szóltak.

A császármetszés evolúciós hatása?

Az újabb elképzelések szerint a modern orvostudomány – különösen a császármetszés – csökkentheti a természetes szelekció korábbi hatását. A múltban egy túl szűk medence vagy túl nagy magzat gyakran végzetes volt az anya és a gyermek számára. Ma azonban a műtéti beavatkozások lehetővé teszik a biztonságos szülést, így azok a genetikai tulajdonságok is továbböröklődhetnek, amelyek korábban hátrányt jelentettek volna.

Egy matematikai modell szerint az 1950-es évek óta akár 20 százalékkal nőhetett azok aránya, akiknek a medencéje túl szűk a hüvelyi szüléshez.

A tudományos közösség azonban megosztott: sok kutató szerint evolúciós változásokhoz ennél jóval hosszabb idő szükséges.

A kép sokkal bonyolultabb

Az elmúlt 15 év kutatásai azt mutatják, hogy a medence formáját nem csak járás és szülés alakítja. Fontos szerepet játszhat például a medencefenék egészsége, a belső szervek megtámasztása, a terhesség alatti biomechanikai stabilitás. Egy vizsgálat szerint a szélesebb szülőcsatornával rendelkező nőknél gyakoribb lehet a kismedencei szervek süllyedése, ami szintén evolúciós nyomást jelenthet.

Nicole Webb paleoantropológus szerint különös ellentmondás, hogy a modern orvoslás ellenére az anyai és magzati komplikációk aránya még ma is magas – még a fejlett országokban is.

Az egyik magyarázat az lehet, hogy a természetes szelekció nem az egyéneket, hanem a populáció átlagát „optimalizálja”. Vagyis az átlagos medenceméret elegendő a legtöbb szüléshez, de mindig lesznek olyan nők, akiknél anatómiailag nehezebb vagy lehetetlen a természetes szülés.

A táplálkozás meglepő szerepe

Bár a medence mérete bizonyítottan örökletes tényező, egyre több kutató figyelme fordul egy kevésbé nyilvánvaló változás, az étrend felé. A mezőgazdaság elterjedése mintegy 12 ezer éve alapvetően átalakította az emberi táplálkozást.

  • A szénhidrátban gazdagabb étrend számos kutató szerint lassíthatta a gyermekek testi növekedését, miközben meglepő módon a magzatok mérete nőtt. Ez a kombináció – kisebb szülőcsatorna és nagyobb babák – tovább nehezíthette a szülést. 
  • Egyes elméletek azt is felvetik, hogy a tejcukor felnőttkori emésztésének képessége is ezért terjedt el nagyjából 7000 évvel ezelőtt: evolúciós előnyt jelenthetett, mert a tejben gazdag étrend javította a csontfejlődést, nagyobb testet biztosítva és így csökkenthette a szülési halálozást. 
  • Napjainkban az ultrafeldolgozott élelmiszerek globális terjedése új problémát hozhatott létre. Az energiadús, de tápanyagszegény étrend hozzájárulhat az elhízáshoz és a szülési komplikációk elszaporodásához – különösen alacsony jövedelmű országokban. Egyes kutatók ezt már „új szülészeti dilemmának” nevezik.

Valóban a császármetszés lesz a jövő?

Bár egyes szakértők szerint a medence szűkülésének trendje valós lehet, a legtöbb kutató nem gondolja, hogy az emberiség teljesen a műtéti szülések felé haladna. Ennek oka, hogy a modern életmód csökkentette azokat az evolúciós nyomásokat – például a hosszú gyaloglás szükségességét –, amelyek korábban a keskenyebb testfelépítést előnyben részesítették.

A tanulmány szerzője mára finomította állítását: inkább arra számít, hogy a jövőben több szülés igényel majd orvosi segítséget, nem feltétlenül kizárólag császármetszést.

A szülészeti dilemma ma már nem egyetlen elmélet, hanem egy összetett kutatási terület, amely az evolúciót, az orvostudományt, a társadalmi változásokat és a táplálkozást is összekapcsolja. A válasz arra, miért ilyen nehéz az emberi szülés, valószínűleg nem egyetlen okban rejlik. Ami biztos: a szülés története egyben az emberi evolúció története is – és ez a folyamat ma sem ért véget.


 

Hirdetés

Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek



 

Forrás