Rejtélyes, a középkorban kőbe vésett tenyérnyomot találtak a Jeruzsálem körüli száraz várárok feltárásakor az izraeli régészek – jelentette az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA).
A rejtélyes tenyérnyomot a vízzel soha fel nem töltött egykori várárok falán találták, amely az 1099-es keresztes hódítás előtti muszlim időkben Jeruzsálem várfalait kívülről biztosította - írja a hirado.hu.
A mai várfal melletti I. Szulejmán szultán utcában felújítják az útfelületet, és a munkálatok során régi korok építészeti nyomaira leltek, és ezért ki kellett hívni a régészeket, akik egy, a 10. században már fennálló, de talán korábban épített száraz árok maradványait tárták fel.
A várost egykor körülvevő árkot védelmi okokból építették, hogy megfékezze a lovakon és ostromgépezettel érkező középkori hódítókat. A korabeli feljegyzések szerint a keresztes lovagok ostromuk kezdete előtt feltöltötték ezt az árkot, hogy eszközeikkel és katonáikkal közelebb kerülhessenek a falakhoz.
A nagyvilágban általában feltöltötték vízzel a várárkokat, azonban a Szentföldön található középkori, többször a keresztesek építette várak körül száraz árkok húzódtak, mert nem volt víz a megtöltésükhöz.
„Az európai erődök és kastélyok köré ásott, vízzel teli árkok jól ismertek. A jeruzsálemi védmű száraz árok volt, amely mélységével és szélességével lelassította a katonák mozgását” – hangsúlyozta az IAA Facebook-oldalán az ásatásokat vezető régész, Zubair Adavi.
„A középkorban, a 10. századtól felhúzott falak sokkal erősebbek voltak a maiaknál, és már korábban is hatalmas árok vette körül ezeket” – emlékeztetett Amit Ram, az IAA jeruzsálemi igazgatója.
„A lovagi csaták, a kardok, nyilak és lovasok rohamainak korszakában Jeruzsálem erődítményei félelmetesek és kifinomultak voltak számos olyan alkotóelemmel, amelyek a várost megrohamozó hatalmas seregek megállítását szolgálták. A középkori hódítóknak egy mély árkon és két vastag falon kellett áthaladni, miközben a város védői tüzet és kénkövet záporoztak a falakról. Igazi pokol volt” – hangsúlyozta Ram.
„Ráadásul a város erődítményei között rejtett alagutak is voltak, amelyeket az IAA régészei már korábban feltártak. Ezekből az alagutakból előbújtak a város védelmezői, lecsaptak az ellenségre, és egy szempillantás alatt visszatértek a városba” – tette hozzá.
„Nem tudjuk, hogy a kézlenyomatot vandalizmusból, csínytevésként faragták-e a kőbe, vagy jelképez valamit, és valójában valamilyen irányba mutat” – magyarázták a kutatók az árok mélyén talált rejtélyes vésetről.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.