A 14. század közepén vulkáni tevékenység olyan események sorozatát indította el, aminek a következménye az lett, hogy Európában kitört a pestisjárvány, amiben több tízmillió ember pusztult el. Ez volt a történelem egyik legnagyobb katasztrófája, voltak olyan részei Európának, ahol a halálozásai ráta közel 60%-os volt. Bár azt tudvalévő volt, hogy a betegséget a Yersinia pestis baktérium okozta, ami a közép-ázsiai rágcsálópopulációktól származik, és a Fekete-tengeren keresztül érte el Európát; azt nem tudták, hogy miért akkor kezdődött a pestis, amikor, hol kezdődött, miért volt olyan halálos és hogyan terjedt el olyan gyorsan?
A Cambridge-i Egyetem és a Lipcsei Kelet-Európai Történelmi és Kulturális Intézet kutatói éghajlati adatok és dokumentumok kombinációjának felhasználásával megállapították, hogy mi vezetett a több tízmillió ember halálához, és a mélyreható demográfiai, ökonómiai, politikai kulturális és vallási változáshoz. Arra jutottak, hogy 1345 körül egy vulkánkitörés, vagy vulkánkitörések miatt a rá következő években az éves hőmérséklet lecsökkent a vulkáni hamu és gázok okozta köd miatt, ami miatt elmaradt a termés az egész Földközi-tengeri régióban. Hogy elkerüljék a lázadásokat, vagy az éhezést, az olasz városállamok kapcsolataikat felhasználva a Fekete-tenger körüli gabonatermesztőkkel kereskedtek. Ezek nagy távolságú kereskedelmi útvonalak segítettek elkerülni az éhínséget, de a hajók az élelmiszeren kívül a halálos baktériumot is szállították, ami végül a pestisjárvány kitöréséhez vezetett, és emiatt a második pestisjárvány első és leghalálosabb hulláma megvetette a lábát Európában - írja az origo.hu.
A pestisjárvány volt a történelem egyik legnagyobb katasztrófája
Ez az első eset, hogy lehetségessé vált az, hogy kiváló minőségű természeti és történelmi proxy adatokhoz jussanak, amivel közvetlen kapcsolatot vonnak az éghajlat, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a pestis eredete között. A kutatók eredményeiket a Communications Earth & Environment Tudományos magazinban publikálták. (A proxy adatok a környezet megőrzött fizikai jellemzői, melyekkel a környezetet közvetlen mérésére alkalmasak. A proxy adatokból a paleoklímatológiában a tudósok rekonstruálják a múltbéli éghajlati körülményeket. A tudósok mintákat vesznek olyan dolgokból, amik rögzítik az éghajlatra utaló jellemzőket. Proxy adatokat nyújtanak például korallok, pollen, jégmagok, fák évgyűrűi, barlangok, trágyadomb lelőhelyek, óceáni és tavi üledékek, és történelmi adatok. A proxy adatok elemzésével a tudósok a műszeres vizsgálatokon túl messze többet megtudnak az éghajlatról. – A szerkesztő megjegyzése.)
A Fekete Halál volt a történelem legnagyobb katasztrófája. 1247 és 1353 között több millió ember pusztult el miatta Európa szerte. A kontinens bizonyos részeiben a mortalitási ráta közel volt a 60%-hoz. Bár azt tudvalévő volt, hogy a betegséget a Yersinia pestis baktérium okozta, ami a közép-ázsiai rágcsáló populációktól származik és a Fekete-tengeren keresztül érte el Európát, azt nem tudták, hogy miért akkor kezdődött a pestis, amikor, hol kezdődött, miért volt olyan halálos és hogyan terjedt el olyan gyorsan?
A tanulmányban a fák évgyűrűiben tárolt információkból rekonstruálták a múltbéli éghajlati változékonyságot. Megvizsgálták a pestis előtti időszakot az élelmiszer biztonsági rendszerek és a visszatérő éhínség tekintetében, ami fontos volt, hogy az 1345 utáni helyzetet kontextusba helyezzék. Együtt vizsgálták az éghajlati, a környezeti és a gazdasági faktorokat, így jobban megértették, hogy mi váltotta ki a pestisjárványt Európában. A spanyolországi Pireneusokból származó fák évgyűrűiben raktározott információk, az egymást követő „Kék Gyűrűk” arra utalnak, hogy 1345-ben, 1346-ban és 1347-ben szokatlanul hideg és nedves nyarak voltak Dél-Európában. Míg egy hideg év nem szokatlan, az egymást követő hideg nyarak nagyon szokatlanok.
Az ebből az időszakból származó írásos dokumentumok szokatlan felhősségről és sötét holdfogyatkozásokról írnak, ami szintén vulkáni tevékenységre utal. Ez a vulkanikusan előidézett éghajlati hanyatlás gyér termést, gabonahiányt és éhínséget okozott. Az itáliai Velencei Köztársaság, Genovai Köztársaság és Pisai Köztársaság tudott gabonát importálni az Azovi-tenger körül lévő mongol Arany Hordától 1347-ben. Ezek az olasz városállamok több mint egy évszázadon át távolsági kereskedelmi útvonalakat építettek ki a Földközi-tenger és a Fekete-tenger térségében, megelőzve ezzel az éhínséget. Ez azonban akaratlanul, egy sokkal nagyobb katasztrófához vezetett.
A Fekete-tengerről gabonát szállító hajók valószínűleg Yersinia pestis baktériummal fertőzött bolhákat is szállítottak, amit korábbi tanulmány már kimutatott. Most már azonban világosabb, hogy miért volt olyan sürgetően szükséges az olaszok számára a gabona.
Azt még nem tudni, hogy pontosan honnan származik ez a halálos baktérium, de az ősi DNS azt mutatja, hogy valahol Közép-Ázsiában természetes gyűjtőhelye lehetett a vad ugróegerekben. Amint a pestissel fertőzött bolhák megérkeztek a gabonát szállító hajókkal a Földközi-tenger kikötőibe a 14. század közepén, a betegség vektorai lettek, a baktérium ez emlős gazdatestekről– főleg rágcsálók, de potenciálisan a háziállatok is – átugrottak az emberekre. Gyorsan elterjedt és egész Európában pusztította a populációt.
Sok európai városban majdnem 800 év után is vannak nyomai a Fekete Halálnak, például Cambridge-ben miután a pestis elpusztította helyi közösséget, a városlakók megalapították a Corpus Christi College egyetemet. Hasonló példák kontinens szerte vannak.
Azt is kimutatták, hogy volt sok olasz város, még nagyobb városok is, például Milánó és Róma, melyekre valószínűleg szinte nem volt hatással a Fekete Halál, nyilván azért, mert nem volt szükségük import gabonára 1345 után.
Az éghajlat-éhínség-gabona kapcsolat potenciálisan megmagyaráz más pestishullámokat. A kutatók szerint az 1345 utáni pestisjárványt előidéző faktorok a globalizáció következményeinek egy korai példája. Bár azon faktorok egybeesése, melyek a pestisjárványhoz hozzájárultak, ritkák, annak valószínűsége, hogy a zoonotikus betegségek megjelennek a klímaváltozás alatt és járvánnyá alakulnak valószínűleg növekszik egy globalizált világban. Ez különösen fontos, tekintettel a közelmúltban történt COVID-19 járvánnyal kapcsolatos tapasztalatainkra.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
