Egy új kutatás szerint a neandervölgyi emberek nemcsak eszközkészítésre, hanem gyógyításra is használhattak egy különleges anyagot. Az eredmények alapján a nyírfakátrány antibiotikumként is működhetett, jóval az orvoslás kialakulása előtt.
Európai régészeti leletek kőeszközein gyakran előfordul a nyírfakátrány. Több európai és egy kanadai egyetem kutatói szerették volna kideríteni, hogy ez az ásatásokon sokszor felbukkanó anyag rendelkezhetett-e olyan egyéb tulajdonságokkal, amelyek túlmutatnak a puszta eszközkészítésen. Végül azt a következtetést vonták le, hogy akár antibiotikumként is szolgálhatott - írja az origo.hu.
Már az ősemberek is használhattak antibiotikumot?
A nyírfakátrányt régóta ismerik a kutatók, mint ragasztóanyagot, amelyet a neandervölgyi emberek kőeszközök rögzítésére használtak. Az új vizsgálat azonban azt mutatja, hogy ennél többről lehet szó.
Az eredmények arra utalnak, hogy az antimikrobiális hatás már a korai neandervölgyiek idején is ismert lehetett, és akár tudatosan is alkalmazhatták.
– mondta Tjaark Siemssen, a kutatás vezetője. A kutatók ugyanis laboratóriumi körülmények között újra előállították a kátrányt, majd baktériumokon tesztelték. Az összes minta képes volt gátolni a Staphylococcus aureus növekedését – ez a baktérium ma is gyakori okozója a fertőzéseknek, és sok esetben antibiotikum-rezisztens.
Hogyan állították elő ezt az anyagot?
Két olyan módszert is rekonstruáltak a kutatók, amelyeket a neandervölgyi emberek is használhattak. Az egyik módszerben oxigéntől elzárva, föld alatti gödörben hevítették a nyírfa kérgét, így keletkezett a kátrány. A másik módszernél a fa kérgét egy kőfelület közelében égették el, ahol a kátrány lecsapódott a kőre. Mindkét eljárással készült anyag hasonló antibakteriális hatást mutatott, ami arra utal, hogy a gyógyító tulajdonság nem véletlen melléktermék volt.
Mit árul el ez a neandervölgyiek tudásáról?
Azt sugallja a felfedezés, hogy a őskor emberei nemcsak technológiailag voltak fejlettek, hanem a természetes anyagok tulajdonságait is jól ismerhették. Korábbi bizonyítékok már utaltak arra, hogy növényeket is használtak gyógyászati célokra. A nyírfakátrány esete azonban különösen érdekes, mert egy olyan anyagról van szó, amely nem állt rendelkezésre önmagában, hanem elő kellett állítani – tehát tudatos döntés állhatott a használata mögött.
Miért fontos ez ma is az orvoslás számára?
Az eredmények nemcsak a múlt megértésében lehetnek fontosak. A modern antibiotikumokkal szembeni rezisztencia egyre nagyobb problémát jelent, ezért új hatóanyagok után kell kutatni. A kutatók szerint érdemes lehet újra megvizsgálni azokat az anyagokat, amelyeket a hagyományos vagy akár az őskori közösségek használtak. A nyírfakátrány példája jól mutatja, hogy az orvoslás jövőjéhez olyan út is vezethet, amely akár több tízezer évvel ezelőtt kezdődhetett - írja a SciTech Daily.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
