Átírhatja a történelmet a 700 éves múmia halálos titka

Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Dél-amerikai régészek olyan felfedezést tettek, amely átformálja a fertőző betegségek múltjáról alkotott ismereteinket. A tudományos kutatás fókuszában egy 700 éves múmia áll, amelynek maradványai között a skarlát kórokozójának nyomait azonosították a szakemberek. A lelet egyértelműen bizonyítja, hogy a gyilkos kór már jóval az európai hódítók megjelenése előtt is jelen volt a kontinensen.

A szakértői csoport a bolíviai felföldön fellelt múmia egyik fogát elemezte részletesebben. A lelet származási helyén uralkodó hideg és száraz időjárás nagyban segítette a munkát, hiszen ilyen körülmények között az ősi DNS és a lágyszövetek rendkívül jó állapotban konzerválódnak az utókor számára – írja a Lad Bible. 

A múmia foga és az ősi baktériumok

Az Eurac Research Múmiakutató Intézetének munkatársai a mummifikálódott maradványok vizsgálata során többféle baktérium jelenlétét mutatták ki. Ezek közül a legjelentősebb a Streptococcus pyogenes, ismertebb nevén a Strep A, amely a skarlát kialakulásáért felelős. Ez az első alkalom, hogy a kutatóknak sikerült rekonstruálniuk egy ilyen ősi mintából származó kórokozó genomját - írja az origo.hu.

A skarlát eredete Amerika területén

A korábbi történelemkönyvek tényként kezelték, hogy a fertőzést az európai felfedezők hurcolták be Dél-Amerikába a 15. századot követően. Azonban a legfrissebb radiokarbonos vizsgálatok igazolták, hogy a vizsgált fiatal férfi 1283 és 1383 között élt. A felfedezés rávilágít, hogy a baktérium már az Inka Birodalom felemelkedése előtti időkben is fertőzte az őslakosokat. 

Ismerjük fel a skarlát tüneteit Bolívia leletei alapján

A skarlát ma is leginkább a 10 év alatti gyermekeket veszélyezteti, ám napjainkban antibiotikumokkal már hatékonyan gyógyítható. A betegség kezdetben influenzaszerű panaszokkal, magas lázzal, torokfájással és megduzzadt nyaki mirigyekkel jelentkezik. Később jellegzetes, érdes tapintású kiütések, valamint a „szamóca-nyelvnek” hívott tünet jelenik meg a pácienseken. Az arc kipirosodhat, miközben a száj környéke sápadt marad, a bőr pedig a gyógyulási szakaszban hámlani kezdhet.

Guido Valverde biokémikus vezetésével a szakemberek jelenleg is több mint 100 egyén maradványait elemzik Bolívia területén, hogy még pontosabb képet kapjanak a betegség ősi terjedéséről.