Másodlagos magasvérnyomás- ezek a hormonzavarok is okozhatják

A csendes gyilkosként is emlegetett magasvérnyomás igen sok embert érint, és kezeletlenül olyan súlyos szövődményeket okozhat, mint a stroke vagy a szívinfarktus. A hipertónia fennállhat önmagában, ám más betegségek is eredményezhetik- ilyenkor másodlagos magasvérnyomásról beszélünk. Hogy milyen hormonális zavarok emelhetik meg a vérnyomást, azt dr. Mutnéfalvy Zoltántól, az Endokrinközpont endokrinológusától kérdeztük meg.

Betegségek kiváltotta magasvérnyomás

A legtöbb esetben esszenciális magasvérnyomásról van szó, azaz azonosítható ok nélkül magas a vérnyomás. A problémának kb. 15-25% -a másodlagos, vagyis, amikor tudni, mi váltja ki a hipertóniát (a fiatal felnőtteknél ez 30%). A másodlagos magasvérnyomást általában a veséket, artériákat, szívet vagy az endokrin rendszert érintő állapotok okozzák. Ilyen esetekben fontos az alap betegség terápiája is - írja az origo.hu.

Sajnos a rutin vizsgálatoknál sok esetében nem néznek utána, van-e valamilyen kóros állapot vagy betegség, ami a magasvérnyomáshoz vezet, így gyakran rejtve marad, hogy a problémát valami kiváltja. Éppen ezért érdemes tisztában lenni azokkal a tényezőkkel, amelyek a magas vérnyomás másodlagos voltára utalnak:

• Rezisztens magasvérnyomás: a vérnyomás tartósan 140/90 Hgmm-nél magasabb, annak ellenére, hogy három különböző vérnyomáscsökkentőt is kipróbáltak (amelyek diuretikumot is tartalmaznak, megfelelő dózisban).

• Az illető 30 évesnél fiatalabb, nem elhízott

• Hirtelen lép fel a magasabb vérnyomás

Ezek a hormonzavarok okozhatnak magasvérnyomás

• Cushing-szindróma: a mellékvesék túl sok kortizolt termelnek, mely egyfajta stresszhormon. Ennek hatására nő a vértérfogat, a szervezet érzékenyebben reagál az adrenalinra/noradrenalinra, így megnő a vérnyomás. A problémát csak súlyosbítja a szintén a betegség tüneteként fellépő elhízás is.

• Aldoszteronizmus: a mellékvesék túl sok aldoszteront termelnek (Conn-szindróma). Mivel az aldoszteron fenntartja só-és vízháztartás egyensúlyát, ha túl sok van ebből a hormonból, akkor az káliumvesztést és nátrium visszatartást okozhat. Mivel a szervezet túl sok vizet tart vissza, megnő a vértérfogat és a vérnyomás.

• Pheochromocytoma: ez egy ritka - általában nem rosszindulatú- mellékvese daganat, amely miatt túl sok adrenalin és noradrenalin hormont termelődik. Ezen hormonok már kis mennyiségben is megemelik a vérnyomást, ám ha tartósan nagyobb mennyiségben vannak jelen, úgy komoly vérnyomás problémákat okoznak.

• Pajzsmirigy problémák: a pajzsmirigy túlműködés hatására a szervezet működése fokozottá válik- felgyorsul az anyagcsere, az emésztés, nő a pulzus és bizony a vérnyomás is.

• Hyperparathyreosis: a mellékpajzsmirigyek szabályozzák a kalcium és a foszfát szintjét a szervezetben. Ha a mirigyek túl sok mellékpajzsmirigy hormont parathormon) szabadítanak fel, a vérben lévő kalcium mennyisége megnő- ami a vérnyomás emelkedését váltja ki.

• Akromegália: az agyalapi mirigy túl sok növekedési hormont (GH) termel már a növekedés lezárulása után. Ez leginkább a kéz/lábfej, ujjak, nyelv megvastagodásában, kiemelkedő szemöldökcsontban, hordó alakú mellkasban nyilvánul meg. Az állapot nagyon gyakran magasvérnyomással jár együtt, ráadásul a cukorbetegség kialakulásának esélyét is megnöveli.

Az alap betegséget és a vérnyomást is kezelni kell

Nagyon fontos, hogy ha másodlagos magasvérnyomásról van szó, nem szabad csupán a vérnyomás csökkentésre fókuszálni, az alap problémát is kezelni kell- figyelmeztet dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa. Hiszen hiányában nem csak nem lehet hatékony és tartós vérnyomáscsökkentést elérni, de a jelen lévő betegségek egyéb súlyos szövődményeket is okozhatnak, így azok megfelelő terápiája is elengedhetetlen. Szerencsére a legtöbb endokrin zavar gyógyszeresen kezelhető, ám ha valamely hormon túltermelődését pl. adenoma (jóindulatú daganat) okozza, úgy fontos a tumor műtéti eltávolítása.