A levegőminőség javulása jó hír az egészségünknek, mégis egy különös paradoxont hoz felszínre: kevesebb aeroszol mellett a felhők kevésbé verik vissza a napfényt. A légszennyezettség csökkenésével apad az apró részecskék száma, amelyekre a vízgőz le tud csapódni. Következésképp a felhők nagyobb cseppekből állnak, kevésbé „fehérek”, így gyengül a visszaverődés, és több energia nyelődik el a Föld rendszerében.
Az elmúlt években – különösen a szállítmányozásban bevezetett kénkibocsátás-csökkentések után – a műholdak kevesebb, halványabb „hajónyomot” látnak a felhőkben. Ez nem véletlen: az aeroszolok mérséklődése, a légszennyezettség csökkenése láthatatlan kapcsolóként gyengíti a felhők fényvisszaverő képességét, és ezzel növeli a hőelnyelést. A klímaváltozás gyorsulásának egy része éppen ebből az optikai változásból fakadhat - írja az origo.hu.
A légszennyezettség és a felhők
A felhők fizikája érzékeny az emberi tevékenységre. Sok aeroszol esetén sok apró csepp keletkezik, és a felhők világosabbak lesznek. Kevesebb részecske mellett viszont kevesebb, nagyobb csepp alakul ki, ezért a felhők sötétebbnek tűnnek az űrből, és kevesebb napfényt vernek vissza. Ez a finom optikai különbség globális sugárzási mérlegünkben nagy tétel: a kisebb visszaverődés extra melegítő hatást jelent.
Knut von Salzen és munkatársai rámutatnak, hogy ez az úgynevezett aeroszol–felhő-interakció eddig részben elfedte az üvegházhatású gázok melegítő erejét. Amint a légszennyezettség csökken, a „maszk” lekerül:
- az emberi egészség nyer,
- a rövid távú besugárzás viszont erősödhet.
Ezért a tudomány egyre precízebb megfigyelésekkel és modellekkel méri, hogyan változik a felhők albedója és ezzel a klíma visszacsatolása.
Egészség kontra hőmérséklet
Fontos hangsúlyozni: a tisztább levegő óriási egészségügyi haszon. Kevesebb korai halálozás, jobb életminőség és tisztább városok – ezek vitathatatlan előnyök. Ugyanakkor a klímaváltozás szempontjából a gyorsan csökkenő aeroszolok átmenetileg felerősíthetik a felmelegedést, mert a felhők kevésbé verik vissza a napfényt. E kettősség miatt a közpolitika finomhangolást igényel: azonnal csökkenteni kell a hosszú életű üvegházhatású gázokat, hogy ellensúlyozzuk a „felszabaduló” melegítő hatást.
Ez praktikusan azt jelenti, hogy fel kell gyorsítani a villamosenergia-termelés dekarbonizációját, az energiahatékonyságot és a metáncsökkentést, miközben továbbra is mérsékeljük a szennyező anyagok kibocsátását. Sőt, bizonyos légszennyezők – például a fekete szén – egyszerre melegítik a klímát és ártanak az egészségnek, tehát itt nincs kompromisszum: csökkentésük kettős haszon. Továbbá a jobb előrejelzés és a felhők visszaverődésének folyamatos mérése segít elkerülni a kellemetlen meglepetéseket a következő években.
Mit jelent ez a mindennapokban?
A jelenség kommunikációja is kulcsfontosságú. Ha a közvélemény azt látja, hogy a légszennyezettség csökken, mégis melegszik az éghajlat, könnyen értetlenség alakulhat ki. Ezért világosan kell beszélni a felhők szerepéről: a tisztább levegő kevésbé „fehér” felhőket eredményezhet, így átmenetileg több energia marad a rendszerben. A megoldás nem a szennyezés fenntartása, hanem a gyors és mély kibocsátáscsökkentés a napenergia, a szél és a tiszta technológiák bővítésével.
Végső soron a kérdés nem vagy-vagy. Egyszerre tarthatjuk tisztán a levegőt és fékezhetjük a klímaváltozás ütemét, ha a fókuszt az üvegházhatású gázokra helyezzük, miközben javítjuk a légminőséget. Így a felhők csökkenő visszaverődése mellett is mérsékelhetjük a felmelegedést – és megvédhetjük az emberek egészségét, valamint a gazdaságot az éghajlati kockázatoktól.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
