Egy új kutatás derített fényt arra, hogy a Neander-völgyi embereket miért és hogyan váltotta le a Homo sapiens. Előbbit számos végzetes tényező sújtotta, köztük genetikai deformáció, kisebb agykapacitás, valamint a modern ember térnyerése. Ugyanakkor egyes szakemberek szerint egyszerűen asszimilálódhattak a Homo sapiens közé.
Mintegy 37 ezer évvel ezelőtt a Neander-völgyi emberek kis csoportokban éltek a mai Spanyolország déli részén. Kőszerszámokat készítettek, madarakat és gombákat fogyasztottak, különféle szimbólumokat véstek a sziklákba, valamint ékszereket készítettek tollakból és kagylókból. Ekkor még nem sejtették, hogy alig háromezer év múlva kihalnak.
A régészek számára ezért régóta fontos kérdés, hogy vajon a Homo sapiens miatt haltak-e ki a Neander-völgyi emberek. Több ok is felmerült már a kutatók részéről, háború vagy betegségek miatt is eltűnhettek. Azonban egy új tanulmány közelebb hoz minket a titok megfejtéséhez, Shara Bailey, a New York-i Egyetem antropológusa szerint összetett indokok állnak a háttérben − írja a Live Science.
A felfedezéstől a mai napig
1856-ban fedezték fel az első Neander-völgyi emberhez köthető koponyát Németországban, és a lelőhelyről kapta elnevezését. A felfedezés utáni első évtizedekben a kutatók azt feltételezték, hogy ezek a lények primitívek lehettek, ugyanis ábrázolásuk egy hibás csontváz-rekonstrukción alapult, amely egy ízületi gyulladástól deformálódott gerincű, idős Neander-völgyi férfi maradványai alapján készítettek.
Jelenleg már több mint 150 évnyi régészeti és genetikai bizonyíték áll a tudósok rendelkezésére, amelyekből kiderült, hogy a Homo Neanderthalensis sokkal fejlettebb volt, mint azt korábban gondolták. A Neander-völgyi emberek kidolgozott szerszámokat készítettek, eltemették halottaikat, és fejlett kommunikációval rendelkeztek, bár primitívebbel, mint a Homo sapiens. Emellett pedig több százezer éven át éltek Észak-Európa és Szibéria szélsőséges időjárási körülményei között.
Már a szakadék szélén táncoltak
Amikor a modern ember több tízezer évvel ezelőtt találkozott a Neander-völgyiekkel, utóbbiak már genetikai hátrányban voltak, mivel kisebbek voltak és a beltenyészetnek köszönhetően genetikailag deformálódtak. A Buffalói Egyetem kutatói szerint mivel kisebb közösségben éltek, így kevesebben örököltek eltérő génváltozatot szüleiktől. Ezt a szakemberek mutációs tehernek nevezték, a genetikai kutatások pedig megerősítették, hogy a Neander-völgyi embereknek számos mutációjuk lehetett, amely befolyásolta túlélési képességeiket.
A tudósok a Neander-völgyi csecsemők halandósági arányát vizsgálva megállapították, hogy a gyermekek túlélési esélyeinél egy 1,5 százalékos is elegendő volt ahhoz, hogy kétezer éven belül kipusztuljon a populáció.
Verseny az erőforrásokért
A kutatók megállapították, hogy nem csak háborúk vagy járványok következménye lehetett a Neander-völgyi emberek kihalása. A tudósok ugyanis jelentős különbséget mutattak ki a két embertípus agya között: a Homo sapiens ugyanis több neuronnal rendelkezik a magasabb szintű gondolkodásért felelős régiókban, és neuronjaik jobban kapcsolódnak egymáshoz, ami azt jelenti, hogy a Homo sapiens gyorsabban képes gondolkodni.
Ezzel szemben a Neander-völgyi emberek elszigetelt csoportjai nemcsak biológiai, hanem kulturális hátrányt is szenvedtek a Homo sapiensszel szemben. Shara Bailey szerint ha egy csoport nagyobb létszámú, akkor gyorsabban terjednek az információk és az ötletek, amelyeket mások is felhasználhatnak.
Sok kutató azonban Fred Smith paleoantropológus elméletét tartja a legvalószínűbbnek, vagyis hogy a Neander-völgyi emberek egyszerűen asszimilálódtak. Tehát a két csoport egyszerűen megszokta egymás társaságát, és ahogy egyre több ember vándorolt Eurázsiába, a Homo sapiens beolvasztotta magába a Neander-völgyieket, akiknek így megszűnt a leszármazási vonala. Sang-hee Lee, a Kaliforniai Egyetem antropológusa viszont úgy véli, hogy nem lehet egyetlen átfogó elmélettel megállapítani, hogy miért haltak ki a Neander-völgyi emberek - közölte az index.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.
Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.
Az előzetes adatok szerint az SZBU drónjai öt, egyenként 20 ezer köbméter kapacitású nyersolajtartályt rongáltak meg.
A döntés hátterében elsősorban nem politikai, hanem nagyon is személyes és gazdasági okok állnak.
Ukrajna már 10 éves drónszállítási megállapodást írt alá három közel-keleti országgal.
A holland hatóságok elutasították Pavel Kriszevics orosz művész és korábbi politikai fogoly vízumkérelmét.
„Reggel fogj a magvetéshez, és ne pihentesd a kezed este sem” – a Prédikátor könyvéből (11,6a) vett ige volt a mottója a csendesnapnak.
Ittas férfi dobott gránátot a rendőrök közé Dnyipropetrovszk megyében, többen megsérültek.
Egy férfi 23 éven át fizetés nélkül és nem megfelelő körülmények között végzett kemény munkát egy vállalkozónál.
17 helyszínen 22 drón célba talált, 7 helyszínről pedig roncsok lezuhanását jelentették.
