Világszerte évente mintegy 1,8 millió embert marnak meg kígyók; közülük 138 ezren meghalnak, további 400 ezren pedig maradandó hegekkel és rokkantsággal végzik. Sok kobra azonban szövetkárosító méreggel rendelkezik, amely a jelenlegi ellenméreggel nem kezelhető. A szakemberek most egy új megoldással álltak elő.
A kobra marása komoly problémát jelent
A Science Translational Medicine című folyóiratban publikált kutatás szerint az olcsó, könnyen hozzáférhető vérhígító gyógyszereket is fel lehet használni a kobra mérgének az ellenszereként - írja az origo.hu.
A CRISPR génszerkesztési technológia segítségével többet tudtunk meg arról, hogy ezek a mérgek hogyan támadják meg a sejtjeinket, és rájöttünk, hogy a heparinoidoknak nevezett gyógyszerek egy gyakori osztálya megvédheti a szöveteket a mérgektől
– mondta Greg Neely, a Sydney-i Egyetem funkcionális genomika professzora a ScienceAlert online tudományos portálnak.
A kígyóméreg számos különböző vegyületből áll. Általában a szívet, az idegrendszert vagy az expozíció helyén lévő szöveteket (például a bőrt és az izmokat) célozzák. A kígyómarással kapcsolatos kutatások nagy része így érthető módon a leghalálosabb mérgekre összpontosít. Ennek eredményeképpen a kevésbé halálos, de hosszú távon még mindig problémákat okozó mérgek – mint például a kobraméreg – kevesebb figyelmet kaptak.
Azokban a régiókban, ahol kobrák élnek, a súlyos kígyómarásoknak pusztító hatásai lehetnek: ilyen például az amputáció, ami sérülésekhez és a megélhetés elvesztéséhez vezethet.
Az Egészségügyi Világszervezet a kígyómarást „A” kategóriájú elhanyagolt trópusi betegségnek nyilvánította és reméli, hogy 2030-ra a kígyómarások okozta betegségterhet a felére tudja csökkenti.
A kígyómarás egyetlen jelenlegi gyógymódja az ellenméreg, amelyet úgy állítanak elő, hogy állatokat kis mennyiségű méregnek tesznek ki, és a válaszként termelődő antitesteket begyűjtik.
Az ellenméreg életeket ment, de számos hátránya is van:
- mindegyik egy vagy több kígyófajra specifikus,
- megfizethetetlenül drágák (ha egyáltalán rendelkezésre állnak),
- hűtve kell tárolni őket, és
- kórházban kell beadni injekció formájában.
Ráadásul az ellenméreg nem képes megakadályozni a helyi szövetkárosodást. Ez főként azért van így, mert az azt alkotó antitestek túl nagyok ahhoz, hogy elérjék a perifériás szöveteket, például egy végtagot.
Hogyan pusztítja el a sejteket a kobraméreg?
Az ausztráliai Sydney-i Egyetem, az Egyesült Királyságban működő Liverpool School of Tropical Medicine és a Costa Rica-i Instituto Clodomiro Picado kutatói más lehetőségeket kerestek a kígyómarások kezelésére.
Először is meg akartuk próbálni megérteni, hogyan működnek ezek a mérgek. A kobrákkal kezdtük, amelyek Afrikában és Dél-Ázsiában is előfordulnak. Az afrikai köpködő kobra mérgét vettük, amelyről ismert, hogy szövetkárosodást okoz, és egy úgynevezett teljes genom CRISPR-szűrést végeztünk
– magyarázta Tian Du, Sydney-i Egyetem méreggenomika doktorandusz hallgatója.
Hozzátette: emberi sejtek nagyszámú keverékét vették és a CRISPR génszerkesztési technológiát használtak, hogy minden egyes sejtben letiltsanak egy másik gént a teljes emberi genomból. A CRISPR technológia egy speciális enzimet használ arra, hogy eltávolítsa vagy megváltoztassa a sejt DNS-ének bizonyos részeit. Ezután az összes sejtet kitették a kobraméregnek és megnézték, hogy melyek maradtak életben, és melyek haltak el.
A túlélő sejtekből biztosan hiányzott az, amire a méregnek szüksége van ahhoz, hogy kárt tegyen az emberben, így a szakemberek gyorsan azonosítani tudták a jellemzőket.
Megállapították, hogy a különféle kobramérgeknek bizonyos enzimekre van szükségük ahhoz, hogy elpusztítsák az emberi sejteket: ezek a heparán és heparin-szulfát nevű hosszú cukormolekulák előállításáért felelősek. Előbbi az emberi és állati sejtek felszínén található, utóbbi pedig akkor szabadul fel a sejtjeinkből, amikor immunrendszerünk reagál egy fenyegetésre.
A heparinoidok már most is olcsó alapvető gyógyszerek, amelyeket a vérrögképződés megelőzésére használnak.
A heparint közel száz éve használják vérhígító gyógyszerként, amit most emberi sejteken teszteltek, ami figyelemre méltó módon működött: így a mérgek nem okoztak sejthalált és csökkentették az egerek szöveti károsodását. A következő lépés a heparin hatásának tesztelése az emberekben.
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
