Egy friss kutatásban egy programot betanítottak arra, hogy a szivárványok elhelyezkedése, a csapadékadatok, felhőfedettség, a Nap magasságának adatai alapján egyrészt számolja ki a szivárvány megjelenésének jelenlegi gyakoriságát egy-egy földrajzi helyre, másrészt vetítse előre a klímaváltozás kapcsán várható jövőbeli előfordulást is.
A klímaváltozás miatt 2100-tól mintegy 4-5 százalékkal többször láthatunk szivárványt, mint a 21. század elején. Az északi szélességeken és a nagyon magasan fekvő területeken, ahol a felmelegedés az előrejelzések szerint kevesebb havat és több esőt eredményez, a szivárványok előfordulása fog a legnagyobb mértékben növekedni. Ugyanakkor azokon a helyeken, ahol az éghajlatváltozás következtében csökken a csapadék mennyisége – például a Földközi-tenger térségében – az előrejelzések szerint kevesebb alkalommal fog szivárvány feltűnni az égen – számolt be a A Hawaii Egyetem.
A szivárványok akkor keletkeznek, amikor a vízcseppek megtörik a napfényt. A napfény és az eső tehát a szivárványok nélkülözhetetlen összetevői. Az emberi tevékenység, például a fosszilis tüzelőanyagok elégetése felmelegíti a légkört, ami megváltoztatja a csapadék és a felhőzet mintázatát és mennyiségét - írja a hirado.hu.
„Hawaii-n élve hálát éreztem, hogy a lenyűgöző szivárványok a mindennapi életem részei” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Kimberly Carlson, aki jelenleg a New York-i Egyetem Környezettudományi Tanszékén dolgozik. „Kíváncsi voltam, hogy az éghajlatváltozás hogyan befolyásolhatja az ilyen szivárványnézési lehetőségeket.”
Gyakran tanulmányozzuk, hogy az éghajlatváltozás hogyan befolyásolja közvetlenül az emberek egészségét és megélhetését.
Kevés kutató vizsgálta azonban, hogy az éghajlatváltozás hogyan hathat környezetünk esztétikai minőségére, és senki sem vette a fáradságot, hogy feltérképezze a szivárványok előfordulását, még kevésbé az éghajlatváltozás hatására – mondta Camilo Morát, az UH Mānoa földrajz és környezetvédelem tanszékén dolgozó szakember.
Ahhoz, hogy kicsit többet lássanak a kutatók, azt mérték fel, hogy világszerte hol és mennyi szivárványfotót töltenek fel az emberek egy fotómegosztó oldalra. Sok tízezer felvételt néztek át, amelyet „szivárvány” címkével láttak el a feltöltők. Ezt követően egy programot betanítottak arra, hogy a szivárványok elhelyezkedése, a csapadékadatok, felhőfedettség, a Nap magasságának adatai alapján egyrészt számolja ki a jelenlegi gyakoriságot egy-egy földrajzi helyre, másrészt vetítse előre a klímaváltozás kapcsán várható jövőbeli előfordulást is.
A kutatás során beigazolódott az, amit a hawaiiak tapasztalatból is tudtak: a szigeteken gyakoribbak a szivárványok.
Ennek oka pedig, hogy sok szigeten a tengerparti áramlási viszonyok hatására megemelkedő légtömegek helyi záporok kialakulását eredményezik, miközben a környéken süt a nap – vagyis ideális a helyzet a szivárványokhoz. Hawaii-t ma már a világ szivárványközpontjaként is ismerhetjük.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
