/ Mozaik
A növekvő szén-dioxid befolyásolhatja a vérképet? Ezt találták a kutatók
Új kutatás: kapcsolat lehet a légköri CO₂ és a vérértékek között
Új kutatás: kapcsolat lehet a légköri CO₂ és a vérértékek között
Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Egy több mint húsz évet felölelő kutatás szerint az emberi vér egyes kémiai értékei együtt változtak a légköri szén-dioxid koncentrációjának emelkedésével. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az eredmények nem bizonyítanak közvetlen ok-okozati kapcsolatot, csupán egy olyan összefüggést tárnak fel, amely további vizsgálatokat tesz szükségessé.

Hirdetés

Egy több mint húsz évet átfogó vizsgálat szerint az emberi vér egyes kémiai értékei fokozatosan megváltoztak az elmúlt évtizedekben. A kutatók úgy találták, hogy a bikarbonátszint emelkedése, valamint a kalcium- és foszforszint csökkenése párhuzamot mutatott a légköri szén-dioxid koncentrációjának növekedésével. A vizsgálat nem igazolt közvetlen ok-okozati kapcsolatot, de felvetette, hogy a légkör összetételének változása hosszú távon az emberi szervezet működésére is hatással lehet.

Ausztrál kutatók 1999 és 2020 között gyűjtött amerikai egészségügyi adatokat elemeztek. Kétévente mintegy hétezer ember vérvizsgálati eredményeit tekintették át. Azt találták, hogy több vérérték változása is követte a légköri szén-dioxid koncentrációjának emelkedését. Az eredményeket az Air Quality, Atmosphere & Health című szakmai folyóiratban közölték - írja az origo.hu.

A légköri szén-dioxid emelkedése hatással van a vér bikarbonátszintjére

A vizsgált időszakban a vérszérum átlagos bikarbonátszintje mintegy hét százalékkal nőtt. Ezzel párhuzamosan a kalcium és a foszfor átlagos koncentrációja csökkent. A bikarbonát mennyisége szorosan összefügg a szervezetben szállított szén-dioxid mennyiségével. Fontos szerepet játszik a vér stabil pH-értékének fenntartásában.

Ugyanezekben az évtizedekben a légköri szén-dioxid koncentrációja is jelentősen emelkedett. Míg 2000-ben megközelítőleg 369 ppm volt, napjainkra meghaladta a 420 ppm-et.

  • A ppm azt jelzi, hogy a levegőt alkotó minden egymillió gázmolekulára hány szén-dioxid-molekula jut.

Miért változik a vér az emelkedő szén-dioxid szint miatt?

A kutatók szerint

magasabb szén-dioxid-szint mellett a szervezet több bikarbonátot tarthat vissza, ezzel próbálva stabilan tartani a vér pH-értékét.

A hosszú időn át fennálló alkalmazkodási folyamatnak azonban élettani hatásai lehetnek.

A modellek alapján az átlagos bikarbonátszint ötven éven belül megközelítheti a jelenleg egészségesnek tekintett tartomány felső határát. A kalcium- és foszforszint pedig az évszázad későbbi részében elérheti az egészséges tartomány alsó szélét.

A gyermekek és a serdülők ebből a szempontból különösen érintettek lehetnek. Fejlődő szervezetük ugyanis hosszabb időn keresztül ki lehet téve a légköri szén-dioxid növekvő koncentrációjának. 

Egyelőre nem bizonyított az ok-okozati kapcsolat

A tanulmány szerzői hangsúlyozták, hogy az eredmények önmagukban nem igazolják, hogy a vérértékek változását közvetlenül a légköri szén-dioxid emelkedése okozza. A népességben megfigyelt, következetes változások azonban szerintük további vizsgálatokat indokolnak.

  • Az emberi faj olyan időszakban alakult ki, amikor a légköri szén-dioxid koncentrációja körülbelül 280–300 ppm volt. Az elmúlt évtizedben ez az érték évente átlagosan 2,6 ppm-mel nőtt. Csak 2024-ben 3,5 ppm-es emelkedést mértek. 

A kutatók szerint elképzelhető, hogy az emberi szervezet a korábbi, alacsonyabb szén-dioxid-szinthez alkalmazkodott. A jelenlegi koncentráció ezért hatással lehet a légzés, a vér pH-értéke és a bikarbonátszint közötti kényes egyensúlyra. 

Nemcsak az éghajlati, hanem az egészségügyi hatásokat is figyelni kellene

A kutatás egy olyan lehetséges éghajlati kockázatra hívja fel a figyelmet, amely túlmutat a felmelegedésen, a szélsőséges időjáráson és a tengerszint emelkedésén.

A szerzők szerint a légköri szén-dioxid koncentrációját hosszú távú közegészségügyi tényezőként is érdemes lehet figyelni.

Ez nem jelenti azt, hogy egy bizonyos határérték átlépésekor az emberek hirtelen megbetegednének, népességszinten azonban fokozatos élettani változások indulhatnak el.

A kutatók ezért azt javasolják, hogy a légkör összetételét és az emberi szervezet biológiai mutatóit a hagyományos éghajlati adatokkal együtt vizsgálják. Ez segíthet megérteni, hogyan hatnak a lassú környezeti változások hosszabb idő alatt az emberi szervezetre. 

Forrás