Grönland nem csupán a Föld legnagyobb szigete, hanem egy valóságos geológiai kincsesbánya, amely alapjaiban rajzolhatja át a világgazdaság térképét. A vastag jégréteg alatt a legmodernebb technológiákhoz nélkülözhetetlen ritkaföldfémek és hatalmas olajkészletek rejtőznek. A tudósok azonban figyelmeztetnek: a grönlandi kincsek megszerzése végzetes láncreakciót indíthat el.
Bár Grönland felszínének nagy részét ma még kilométeres vastagságú jég borítja, a mélyben zajló folyamatok és a legújabb kutatások elképesztő gazdagságról árulkodnak - írja az origo.hu.
A sziget geológiai történelme rendkívül változatos:
az elmúlt 4 milliárd év során hegységképződések, vulkánkitörések és kéregmozgások formálták, ami geológiai szempontból egészen különlegessé teszi a területet.
Ennek köszönhető, hogy itt találhatók a Föld legősibb kőzetei, sőt, teherautó méretű termésvas tömbökre és gyémántokat rejtő kürtőkre is bukkantak már a kutatók – írja a The Conversation magazin cikke.
Grönland gigantikus olajmezője az USA készleteivel vetekszik
A legmegdöbbentőbb adatokat az Amerikai Földtani Intézet (USGS) tette közzé.
Becsléseik szerint Északkelet-Grönlandon a jég alatt mintegy 31 milliárd hordónyi olajegyenértéknek megfelelő szénhidrogén rejtőzhet.
Hogy érzékeljük a nagyságrendet:
ez a mennyiség vetekszik az Egyesült Államok teljes bizonyított kőolajtartalékával.
A szakértők szerint a sziget partjait kiterjedt kőolajrendszerek övezhetik, és a szárazföldi medencék is hasonló potenciállal bírnak, mint a szénhidrogénekben dúskáló Norvégia tengeri talapzata.
A jövő technológiája a jég alatt hever
Nemcsak az olaj, hanem a zöldátálláshoz elengedhetetlen kritikus nyersanyagok miatt is a nagyhatalmak célkeresztjébe került a sziget. A lítium és a különféle ritkaföldfémek nélkülözhetetlenek az elektromos autók, a szélturbinák és az atomreaktorok működéséhez.
A kutatások szerint Grönland jég alatti tartalékai globális szinten is sorsdöntőek lehetnek:
- A mélyben rejlő készletek a világ legnagyobbjai közé tartozhatnak.
- Csak a diszprózium és a neodímium esetében a sziget képes lenne fedezni a jövőbeni globális kereslet több mint negyedét.
- Ezek az anyagok jelenleg nehezen beszerezhetők, így a grönlandi lelőhelyek feltárása alaposan felkavarhatná a világpiacot.
Dánia és az Egyesült Államok már kiterjedt kutatásokat folytat a kereskedelmi bányászat lehetőségéről.
Áldás vagy átok a grönlandi természeti kincsek sokasága?
A történetnek azonban van egy sötétebb oldala is. A kincsekhez való hozzáférést paradox módon éppen a klímaváltozás teszi lehetővé. 1995 óta egy Albánia nagyságú területről tűnt el a jég, és az olvadás egyre gyorsul. A modern radaros technológiákkal ma már 2 kilométeres jégvastagság alá is belátnak a tudósok, feltérképezve a mélyben rejlő értékeket.
Itt jön a képbe egy súlyos dilemma:
ha elkezdik nagyüzemben kitermelni ezeket a kincseket, hogy támogassák a zöld energiaátmenetet (például az elektromos autók gyártását), azzal tovább gyorsíthatják a klímaváltozást. A bányászat tönkreteheti az érintetlen tájat, és hozzájárulhat a tengerszint emelkedéséhez, ami a part menti települések elárasztásával fenyeget.
Bár a bányászatot jelenleg szigorú, még az 1970-es évekből származó törvények szabályozzák, az Egyesült Államok fokozódó érdeklődése és a gazdasági nyomás miatt egyre nagyobb az esély arra, hogy lazítanak ezeken a kontrollokon.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Az izraeli döntés egyértelmű jelzés más kormányok hajóüzemeltetői és a biztosítótársaságok számára, és bizonyítja Ukrajna jogi és diplomáciai lépéseinek hatékonyságát.
Munkácson végső búcsút vettek Budkai Petrótól, aki 568 napig eltűntként szerepelt.
A rendőrök lövésekkel állítottak meg egy agresszív kamionsofőrt Kárpátalja bejáratánál. A férfi ráhajtott a rendőrökre és menekülni próbált.
A parancsnokoknak biztosítaniuk kell annak feltételeit, hogy a katonák legfeljebb két hónapig maradjanak harci pozíciókban.
Az ukránok továbbra is 4,32 hrivnyát fognak fizetni kilowattóránként.
A légvédelem 172 drónt hatástalanított, azonban az Iszkander-M típusú ballisztikus rakéta, valamint 22 helyszínen 32 drón célba talált.
A kifizetések egy részét a vállalkozások számára népszerűtlen adóemelés végrehajtásától tenné függővé.
Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon az orosz elnökkel.
Bár jelenleg nem vezetnek be óránkénti áramszüneteket, a szakértők takarékosságra figyelmeztetnek.
Közölte az amerikai külügyminisztérium szerdán.
