Amerikai kutatók olyan új nanorészecskéket fejlesztettek, amelyek egyszerre több ponton erősítik fel az immunrendszer daganatellenes válaszát. Az állatkísérletek alapján a módszer a rák több gyakori, szolid daganatot képző formájánál is ígéretes lehet.
A szolid daganatok – a nem vérképző vagy nyirokszervi daganatok - kezelése ma is az onkológia egyik kihívásokkal teli területe. Hiába képes az immunrendszer elvileg felismerni és megtámadni a kóros sejteket, a daganat környezete gyakran „kifárasztja” a T-sejteket, így azok elveszítik a hatékonyságukat. A Pennsylvaniai Egyetem kutatói most egy olyan lipid nanorészecskét fejlesztettek ki, amely ennek a jelenségnek a kettős problémáját egyszerre igyekszik megoldani - írja az origo.hu.
Miért fulladnak kudarcba sokszor a szilárd daganatok elleni immunterápiák?
A T-sejtek a szervezet legfontosabb daganatellenes harcosai közé tartoznak. A szolid daganatok azonban olyan környezetet alakítanak ki, amely egyszerre vonja el tőlük a működésükhöz szükséges erőforrásokat és küld számukra gátló jeleket. Sok tumor például egy IDO nevű enzimet termel, amely csökkenti az immunaktivitást. Ennek hatására a T-sejtek kimerülnek, lelassulnak, és egy idő után már nem képesek hatékonyan pusztítani a ráksejteket.
Hogyan működik az új nanorészecske?
A kutatók által kifejlesztett részecske egyszerre két feladatot lát el. Egyrészt egy olyan gyógyszert juttat a daganatba, amely blokkolja az IDO enzim termelését, vagyis csökkenti az immunelnyomó hatást. Másrészt mRNS-t szállít a sejtekhez, amely arra utasítja őket, hogy termeljenek interleukin-12-t, egy erős immunaktiváló fehérjét.
A kutatók szerint ez azért jelent előrelépést, mert nem két külön kezelést adnak, hanem egyetlen rendszerrel egyszerre „veszik le a féket” és „adják vissza az energiát” a T-sejteknek.
Milyen eredményeket hozott a kísérlet?
Vastagbélrákos állatmodellekben a kezelés megállította a daganatok növekedését, majd közel teljesen eltüntette őket 30 napon belül. A kezelt tumorokban több daganatölő T-sejt jelent meg, miközben csökkent az immunrendszert visszafogó sejtek száma. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a kezelés hatása nem maradt helyi:
amikor az állatok testének csak egyik oldalán lévő daganatba fecskendezték be a részecskéket, a másik oldalon lévő tumor is visszahúzódott.
Ez arra utal, hogy az immunrendszer nemcsak egy konkrét csomóra reagált, hanem szélesebb körű daganatellenes választ alakított ki. Az is különösen biztató, hogy a daganatot legyőző állatok később ellenállóbbnak bizonyultak az újabb tumorképződéssel szemben.
Mi jöhet a következő években?
A módszer egyelőre még nem jutott el humán vizsgálatokig, vagyis korai lenne kész terápiáról beszélni. A kutatók most azon dolgoznak, hogy biztonságosabbá és pontosabban célozhatóvá tegyék a rendszert, különösen intravénás alkalmazás esetén. Ha ez sikerül, a jövőben olyan általánosabb immunterápiás platform jöhet létre, amelyet nem kell minden betegre külön szabni, mégis képes lehet újra mozgósítani a rák ellen küzdő immunsejteket - írja az EurekAlert.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
