Teljesen máshogy viselkedhet a Föld köpenye, mint korábban gondoltuk. A Húsvét-szigeten végzett vizsgálatok során a tudósok arra jutottak, hogy a földköpeny az eddig véltnél jóval statikusabb lehet.
A Húsvét-sziget több kialudt vulkánból áll, legidősebb lávafolyamai körülbelül 2,5 millió éve keletkeztek. 2019-ben kolumbiai és kubai geológusok egy csoportja – köztük Yamirka Rojas-Agramonte, a Christian Albrechts Egyetem kutatója – a térségbe látogatott, hogy pontosabban meghatározza a vulkáni sziget korát. Ehhez cirkon kristályokat kellett datálni, amelyekben az urán radioaktív bomlása révén lehet következtetni a keletkezési időre - írja az origo.hu.
A kutatás során a csapat több száz cirkon kristályt talált, ezek között pedig voltak 165 millió évesek is.
Ez komoly fejtörést okozott a tudósoknak, hiszen a sziget alatti óceáni lemez sokkal fiatalabb ennél – írja az EurekAlert.
Húsvét-szigeti felfedezés: a földköpeny mozgása nem olyan, mint amilyenre a tudósok számítottak
A kémiai elemzések kimutatták, hogy az összes fellelt cirkon ásvány összetétele hasonló volt, vagyis mind ugyanabból a magmából származtak. A régóta ismert elmélet szerint a „forrópontos vulkánok” – mint a Húsvét-sziget vagy Hawaii vulkánjai – mélyről feláramló köpenycsóvákból jönnek létre. Ezek a köpenycsóvák hosszú időn keresztül stabilak maradnak, miközben a földkéreglemezek elmozdulnak felettük.
A kutatás során felfedezett régi ásványok azonban arra utalnak, hogy a Húsvét-sziget alatti köpenycsóva akár 165 millió éve is aktív lehetett.
Ez új megvilágításba helyezi a köpeny viselkedését: a klasszikus elméletek szerint a köpeny mozgása sokkal gyorsabb, így elvileg nem lenne lehetséges, hogy ilyen ősi ásványokat találjanak a szigeten.
Egy új hipotézis a köpeny működéséről
Van Hinsbergen, a tanulmány társszerzője, elmondta, hogy a kutatás során rekonstruálták azokat a lemezmozgásokat, amelyek 165 millió évvel ezelőtt történhettek. Ezen időszakban egy nagyobb vulkanikus plató eltűnt az Antarktisz-félsziget alatti szubdukciós zónában. (A szubdukciós zóna az a terület, ahol a kőzetlemezek egymásnak ütköznek.) E felfedezés egy eddig kevéssé ismert hegységképződési folyamatot is megmagyarázhat az Antarktisznál.
A kutatók szerint a talált ásványok arra utalnak, hogy a köpeny csóvája és a környező köpeny sokkal lassabban mozoghatott, mint ahogy azt eddig gondolták.
Rojas-Agramonte és Van Hinsbergen kutatócsoportjai már korábban is feltételezték, hogy a köpeny kevésbé dinamikus, mint azt a hagyományos „futószalag elmélet” állítja, ám a Húsvét-szigetről származó leletek most új bizonyítékkal támasztják alá az elképzelést.
Az új felfedezés alapjaiban változtathatja meg a Föld mélyének mozgásáról alkotott elképzeléseinket, és további kutatásokat indíthat a köpeny lassabb dinamikájával kapcsolatban.
Iratkozzon fel a Kárpátinfo.net csatornáira:
Facebook, Instagram, Twitter, Telegram
Olvassa a Kárpátinfo.net híreit a Google News oldalon.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
