Teljesen máshogy viselkedhet a Föld köpenye, mint korábban gondoltuk. A Húsvét-szigeten végzett vizsgálatok során a tudósok arra jutottak, hogy a földköpeny az eddig véltnél jóval statikusabb lehet.
A Húsvét-sziget több kialudt vulkánból áll, legidősebb lávafolyamai körülbelül 2,5 millió éve keletkeztek. 2019-ben kolumbiai és kubai geológusok egy csoportja – köztük Yamirka Rojas-Agramonte, a Christian Albrechts Egyetem kutatója – a térségbe látogatott, hogy pontosabban meghatározza a vulkáni sziget korát. Ehhez cirkon kristályokat kellett datálni, amelyekben az urán radioaktív bomlása révén lehet következtetni a keletkezési időre - írja az origo.hu.
A kutatás során a csapat több száz cirkon kristályt talált, ezek között pedig voltak 165 millió évesek is.
Ez komoly fejtörést okozott a tudósoknak, hiszen a sziget alatti óceáni lemez sokkal fiatalabb ennél – írja az EurekAlert.
Húsvét-szigeti felfedezés: a földköpeny mozgása nem olyan, mint amilyenre a tudósok számítottak
A kémiai elemzések kimutatták, hogy az összes fellelt cirkon ásvány összetétele hasonló volt, vagyis mind ugyanabból a magmából származtak. A régóta ismert elmélet szerint a „forrópontos vulkánok” – mint a Húsvét-sziget vagy Hawaii vulkánjai – mélyről feláramló köpenycsóvákból jönnek létre. Ezek a köpenycsóvák hosszú időn keresztül stabilak maradnak, miközben a földkéreglemezek elmozdulnak felettük.
A kutatás során felfedezett régi ásványok azonban arra utalnak, hogy a Húsvét-sziget alatti köpenycsóva akár 165 millió éve is aktív lehetett.
Ez új megvilágításba helyezi a köpeny viselkedését: a klasszikus elméletek szerint a köpeny mozgása sokkal gyorsabb, így elvileg nem lenne lehetséges, hogy ilyen ősi ásványokat találjanak a szigeten.
Egy új hipotézis a köpeny működéséről
Van Hinsbergen, a tanulmány társszerzője, elmondta, hogy a kutatás során rekonstruálták azokat a lemezmozgásokat, amelyek 165 millió évvel ezelőtt történhettek. Ezen időszakban egy nagyobb vulkanikus plató eltűnt az Antarktisz-félsziget alatti szubdukciós zónában. (A szubdukciós zóna az a terület, ahol a kőzetlemezek egymásnak ütköznek.) E felfedezés egy eddig kevéssé ismert hegységképződési folyamatot is megmagyarázhat az Antarktisznál.
A kutatók szerint a talált ásványok arra utalnak, hogy a köpeny csóvája és a környező köpeny sokkal lassabban mozoghatott, mint ahogy azt eddig gondolták.
Rojas-Agramonte és Van Hinsbergen kutatócsoportjai már korábban is feltételezték, hogy a köpeny kevésbé dinamikus, mint azt a hagyományos „futószalag elmélet” állítja, ám a Húsvét-szigetről származó leletek most új bizonyítékkal támasztják alá az elképzelést.
Az új felfedezés alapjaiban változtathatja meg a Föld mélyének mozgásáról alkotott elképzeléseinket, és további kutatásokat indíthat a köpeny lassabb dinamikájával kapcsolatban.
Iratkozzon fel a Kárpátinfo.net csatornáira:
Facebook, Instagram, Twitter, Telegram
Olvassa a Kárpátinfo.net híreit a Google News oldalon.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
