Kai Xu amerikai matematikus szerint eddig rosszul mértük a Föld hegyeit. Ezért új módszert dolgozott ki a hegyek magasságának számszerűsítésére.
A fiatal egyetemista a kaliforniai Sierra Nevada keleti peremén állva először szembesült a problémával: a Mount Tom lábánál állva azt érezte, a hegy hatalmas gránitfalainak látványa sokkal lenyűgözőbb annál, mint amit pusztán a tenger feletti magasságának adata le tudna írni - írja az origo.hu.
Xu gyerekkora óta rajongott a hegyekért. A Yale University hallgatójaként – alkalmazott matematikát és számítástechnikát tanulva – nem elégedett meg az esztétikai benyomásokkal. Arra volt kíváncsi, vajon objektíven mérhető-e az, amit az ember „nagyszerűségként” él meg egy hegy láttán.
A válasz egy új mérőszám lett, melyet „jutnak” nevezett el.
A kifejezés arra utal, hogy egy hegy mennyire drámaian „nyúlik bele” az égbe a környezetéből kiemelkedve.
Nem a hegy magassága számít, hanem a látvány?
A jut alapelve egyszerű, mégis radikálisan eltér a hagyományos szemlélettől. Xu abból indult ki, hogy egy hegy nem a csúcsán, hanem az aljából nézve hat igazán monumentálisnak. Ezért matematikai képletében nem a tengerszinthez viszonyít, hanem azt vizsgálja, hogy egy adott pontról nézve mekkora a szintkülönbség a szemlélő és a csúcs között, és milyen szögben kell felfelé tekinteni.
Módszere David Metzler és Edward Earl 2002-ben megalkotott új mértékegységéből, az ORS-ből indult ki, majd azt fejlesztette tovább. Két tényezőt kapcsol össze:
- mennyivel emelkedik egy hegy a környező terep fölé,
- és milyen meredek szögből tárul a szemlélő elé.
Ezt az értéket „szögcsökkentett magasságnak” nevezte el. Minél meredekebb a rálátás, annál nagyobb a hatás. Ha azonban a nézőpont túl messze van, a hegy laposabbnak tűnik; ha túl közel, akkor a magasságérzet csökken. A feladat az ideális pont megtalálása. Ez a pont Xu értelmezésében a hegy „bázisa” – az a hely, ahonnan a csúcs a lehető leglenyűgözőbb.
Az Everest megbukott
A számítások elvégzéséhez hatalmas térinformatikai adatbázist használt, és alig egy hét alatt több mint 200 ezer hegyet elemzett világszerte. Az eredmény alaposan meglepte a hegymászó-közösséget.
A világ legmagasabb hegye, a Mount Everest mindössze a 46. helyet érte el a jut szerinti rangsorban. A csúcs ugyan rendkívül magas, de viszonylag fokozatosan emelkedik ki környezetéből, ezért vizuálisan kevésbé drámai.
Ezzel szemben olyan hegyek kerültek az élmezőnybe, amelyek meredek falakkal, hirtelen kiemelkedéssel uralják a tájat. Jó példa erre a Yosemite-i Half Dome-ja, amely nem különösebben magas, mégis ikonikus látvány a közel kétezer láb magas, függőleges gránitfala miatt.
A jut szerinti világelső végül az Annapurna Fang lett, amely látványosságban jócskán maga mögé utasította a klasszikus nyolcezreseket.
Tudomány, vita vagy egy új perspektíva?
Xu tanulmányát az arXiv.org tudományos adatbázisban publikálta, majd elindította saját peakjut.com oldalát, ahol bárki böngészhet a rangsorban, sőt még a legjobb kilátópont koordinátáit is megkapja. Nem számított arra, mekkora sikert ér el a túrázni vágyó és az utazástervező közösségek körében. Az új módszer azonban heves vitákat váltott ki tudományos körökben.
Akadtak, akik kritikával illették a matematikust, hogy nem tiszteli eléggé a hagyományosan mért magasságot. Ám figyelembe kell venni, hogy a jut nemcsak a Föld hegyeinél lehet hasznos. Más égitesteken – ahol nincs tengerszint – különösen fontos egy ilyen objektív mérce. A NASA kutatói szerint a megközelítés jól illeszkedik a bolygók felszínének elemzéséhez. Kevin Hand, a NASA Jet Propulsion Lab-jének az asztrobiológusa és az Ocean Lab igazgatója elmondta, hogy
A NASA már alkalmaz egy ehhez nagyon hasonló módszert épp erre a célra.”
A NASA Mars Rover-e, amellyel a bolygó felszínét analizálja, ennél ugyan bonyolultabb matematikai számításokat alkalmaz Hand szerint, mégis elismerően vélekedik Xu munkáját illetően.
Xu számára azonban a legfontosabb eredmény az, hogy az emberek új szemmel kezdenek nézni a hegyekre. Nem a rekordok, hanem az élmény számít.
„Végső soron azt szeretném, ha más perspektívából tekintenénk a világra” – fogalmazott. És ez a perspektíva ezúttal nem a csúcsról, hanem a völgyből nyílik.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
