Eddig némának tartották őket, pedig összesen 53 állat hangja került újonnan a „vokalizációk" családfájának listájára. A tudósok most igyekeznek meghatározni, mikor jelent meg az akusztikus kommunikáció az evolúció történetében.
A végre hallható fajok négy különböző állat kládból származnak, köztük 50 teknősfajtól, a dél-amerikai tüdőhaltól (Lepidosiren paradoxa), a Cayenne caecilian nevű végtag nélküli kétéltűtől (Typhlonectes compressicauda) és egy új-zélandi hüllőtől, amely tuatara (Sphenodon punctatus) néven ismert.
Minden feljegyzett faj változatos akusztikus repertoárral rendelkezik, amely számos különböző hangot tartalmaz – összegezték a tanulmány szerzői eredményeiket a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Ráadásul az a tény, hogy a teknősök életfájában oly sok faj osztozik énekhangok kibocsátásában, erősen utal arra, hogy a teknősök valamennyi ősei kiadhattak valamiféle hangot - írja az origo.hu.
Sőt, amikor a kutatók a teknősök adatait 1800 másik, tüdővel rendelkező gerinces elemzésével kombinálták, bizonyítékot találtak a hangképzés és az akusztikus kommunikáció közös eredetére minden olyan állatnál, amely elegendő gerinccel rendelkezett a levegővételhez és a kilégzéshez.
A tudósok szerint a kétéltűeket és hüllőket sokkal kevésbé tanulmányozzák, ezért a tudománynak nincs sok adata a hangkibocsátásukkal kapcsolatban, de ez nem jelenti azt, hogy némák.
A Nature Communications tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint ha valóban meg akarjuk érteni, hogyan fejlődött az akusztikus kommunikáció, akkor szisztematikusan kell dokumentálnunk ezeket a „kulcsfontosságú, elhanyagolt csoportokat". A jelenlegi kutatás pontosan ezt próbálta tesztelni.
A szerzők csak 106 „elhanyagolt" faj között kerestek hangadást, de így is több tucat példát találtak az akusztikus kommunikációra a rendelkezésre álló szakirodalomban. Az ezzel kapcsolatos elméletek azt sugallják, hogy ez az alapvető tulajdonság többször is megjelenik az élet fáján, ám ez a madaraknál és emlősöknél látható fülszerkezetek és hangmorfológiák sokféleségén alapul.
Az új filogenetikai elemzés azonban azt mutatja, hogy ez helytelen. Az a tény, hogy az életfán egymástól oly távol álló állatok hasonló módon és okokból adnak hangot – legyen szó párzásról, kommunikációról vagy szülői nevelésről – arra utal, hogy a készségnek közös az eredete. A tanulmány szerint úgy tűnik, hogy ez a tulajdonság egy olyan ősre nyúlik vissza, amely sokféle modern gerincesre jellemző és körülbelül 407 millió évvel ezelőtt élt.
Eredményeink azt mutatják, hogy az akusztikus kommunikáció nem fejlődött többször a különböző kládokban, hanem közös és ősi evolúciós eredete van – összegezte Marcelo Sánchez paleobiológus, a svájci Zürichi Egyetem munkatársa.
A most publikált eredmények emlékeztetnek arra, hogy attól, hogy egy állatot még soha nem hallottunk, még nem biztos, hogy néma.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
