Az türkiz killi (Nothobranchius furzeri) az egyenlítői Afrika időszakosan feltöltődő tavaiban honos, ahol egy félsivatagi régióban él. Ez a kis hal kifejlesztett egy praktikus biológiai módszert, hogy túlélje a hónapokig tartó szárazságot, amely minden évben felperzseli a sáros tavakat.
Csak így tudják túlélni a szárazságot
Ezeknek a hüvelykujjnyi hosszúságú halaknak a fejlődő embriói a száraz időszakban egyszerűen abbahagyják a növekedést – nem sokkal azután, hogy agyuk és szívük elkezdett kialakulni. Hónapokig felfüggesztett animációban, úgynevezett diapauzában várják ki a hosszan tartó szárazságot. A tudósok most rájöttek, hogy
a türkiz killi (Nothobranchius furzeri) hogyan képes erre a szárazságtűrő trükkre: a genomjában eltemetett ősi gének felhasználásával, amelyek több mint 473 millió évvel ezelőtt keletkeztek - írja az origo.hu.
Amerikai és németországi kutatók meglepő megállapításaikat a Cell című tudományos folyóiratban publikáltak, amely szerint a N. furzeri csak 18 millió évvel ezelőtt fejlesztette ki a diapauzába való átmenet képességét, amikor azokba a tavakba költözött, amelyek csak időszakosan léteznek.
A csapat által a diapauzában kifejeződő géneket elemezte és arra jutott, hogy ennek a viszonylag újkeletű képességnek a megszerzéséhez a halaknak nagyon ősi „hardvereket” kellett használniuk.
Bár a halaknak ez a képessége viszonylag a közelmúltban alakult ki, magára a diapauzára specializálódott gének nagyon régiek. Azt találtuk, hogy az állatok speciális génjeinek többsége nagyon ősi eredetű, ami azt jelenti, hogy az összes gerinces közös ősében megkettőződött
– magyarázta Anne Brunet, a Stanford Egyetem molekuláris biológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak.
Ezek az úgynevezett paralógok olyan génpárok, amelyek akkor jönnek létre, amikor egy gént másoltak be a genomba, akár ugyanazon, akár egy külön kromoszómán. A véletlenszerű mutációk mellett ez a genetikai duplikáció az egyik fő módja annak, hogy új gének keletkezzenek vagy új funkciót kapjanak.
Megvédi a genomjukat a károsodástól
Brunet kutatócsoportja azt találta, hogy a türkiz killinél minden paralóg-pár egyik génje erősen kifejeződik a diapauzában, míg a másik gén aktív fejlődés során valahogy bekapcsol.
Az egész program olyan, mint a nappal és az éjszaka váltakozása. A türkiz killit más gyilkoshalfajokkal diapauzával és anélkül összehasonlítva megállapítottuk, hogy a N. furzeri „felszabadította” a genomjának egyes részeit, hogy hozzáférhessen több ezer ősi paralóghoz az alkalmazkodás végett
– magyarázta Brunet.
A N. furzeri genomjában található speciális paralóg gének valószínűleg a zord környezeti feltételekhez való alkalmazkodás módjait keresve váltak „hozzáférhetőbbé” a sejtek azon gépezete számára, amely ezeket a géneket működő fehérjékké alakítja.
Hozzátette: ez a genomikai átalakítás a lipidanyagcserében bekövetkezett változást eredményezett, amelynek következtében az afrikai türkizkék gyilkoshal embriói most több nagyon hosszú láncú zsírsavat termelnek diapauzában, ami a tudósok szerint megvédheti genomjukat a károsodástól.
Bár a türkiz killi embriók nem igazán vetekednek a medveállatkákkal, figyelemre méltó az a képességük, hogy sok lipid termelésével úgy tudják megállítani a fejlődést, hogy közben nem károsítják a félig kialakult szerveiket. Ez az egyetlen olyan gerinces faj, amely a fejlődés ilyen késői szakaszában képes diapauzába kerülni: olyan, fejlődő agyuk és szívük van, amely szünet után abbahagyja a szívdobogást, majd újraindul.
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.